Bűn a Rádió egykori épületeinek felszámolása

Az irodalomtörténész Agárdi, aki egyetemi tanárként vonult nyugdíjba, kulturális riporterként került a Rádióba, ahol végül a kulturális műsorokért felelős elnökhelyettes lett, majd 2018-ig az intézmény kuratóriumának elnöke, később tagja volt. 

Ennek ellenére, az elmúlt 20 évben nem járt egykori munkahelyén, miután ezt a Rádió akkori jobboldali vezetése – Kondor Katalin javaslatára – megtiltotta.

Bolgár és Agárdi, a két volt rádiós egyetértett abban, mekkora bűn az intézmény felszámolása – immár épületeiben is. 

Jóllehet a Magyar Rádiót katonatisztek irányították 1925-ös születésekor, akárcsak a végidőkben, az a Horthy-rendszer idején is viszonylag tárgyilagosan tájékoztatta hallgatóit, őrizte és ápolta a nemzeti kultúrát, annak örökségét. Olyan emberek dolgoztak ott, mint például Németh László és József Attila is lehetőséget kapott, hogy verseiből adjon elő. 

Múltjának mai elutasítása megtagadja mindazt a hasznosat is, amit a Magyar Rádió akkor a nemzeti művelődésért tett.

A Rádió a 80-as évektől az ország legelfogadottabb közintézménye volt. Nem kis szerepe volt ebben Hárs Istvánnak, aki a 70-es évektől csaknem a rendszerváltásig vezette azt. A munkatársai körében rendkívül népszerű Hárs egyfajta villámhárítóként működött, megvédte a „felülről” érkező kifogásoktól, bírálatoktól kollégáit, nagy  fokú szabadságot biztosítva munkájukhoz, ezzel hozzájárulva a békés rendszerváltáshoz.

Érthető, ha a Magyar Rádió használaton kívül álló épületeit egyetem hasznosítja, de szomorú, ha a történelmi örökséget hordozó épületeket úgy bontják el, hogy nem marad belőlük semmi, ami emlékeztetne az intézmény kiemelkedő jelentőségére a magyar kultúra ápolásában, hangoztatták a beszélgetés részvevői.

A KlikkTV TÍZ című műsora ide kattintva nézhető meg.