CKP: halasszák el az informatikai eszközök iskolai használatáról szóló rendelet bevezetését

A több mint félszáz civil szervezetet tömörítő szakmapolitikai értékközösség, a CKP szerint a jogalkotók nem vették figyelembe azokat a tárgyszerű javaslatokat, amelyeket a civilek beküldtek a társadalmi egyeztetésre, illetve a szakszervezetekkel történt egyeztetésen hangzottak el. Nem módosították, nem pontosították a korlátozott tárgyak körét, így abba továbbra is beletartoznak többek között az internetelérésre nem alkalmas telefonok és a tanulók számára oktatási céllal ajándékozott laptopok. Nem oldották meg a leadott tárgyak őrzésével kapcsolatban felmerült problémákat sem. Maradt a szeptember 1-i hatályba lépés, ami a házirend módosításának kötelezettsége miatt jogszerűen nem megoldható. A CKP felháborítónak tartja azt a cinizmust is, amely teljesen formálissá teszi a társadalmi egyeztetés EU számára vállalt kötelezettségét.

Bár a szabályozás ennél szélesebb körű, a rendelettervezettel kapcsolatos vitában a média és a civilek figyelme elsősorban az informatikai eszközök korlátozására irányult. A bírálók szerint a veszélyesség túlhangsúlyozása helyett a tudatos eszközhasználatra kellene nevelni, és a tanárokat képessé tenni erre az alacsony digitális készségek fejlesztése érdekében – ami nem zár ki valamiféle szabályozást. Még ha a rendelet szerint nem is teljes a tiltás, akadályozni fogja az oktatási célú használatot, amely a tanári hozzáállás és a kevés iskolai eszköz miatt úgyis ritkább a kelleténél. Emellett jelen formájában sérti a tanári és az intézményi autonómiát.

A tervezet mellett szólók szerint az iskolai használat figyelemelvonó hatása és az, hogy a társak hatására a gyerekek könnyebben eszközfüggővé válnak, indokolja a korlátozást, különösen, hogy a tanárok bizonyos esetekben engedélyezhetik az eszközök használatát. A CKP szerint azonban a rendelet még akkor is hibás, ha elfogadják, hogy szükség van az okostelefonok iskolai használata korlátozására. Először is a rendelet a sokkal szélesebb kört sorol a korlátozottan használható tárgyak körébe, mint amit az egyéb országokban is tiltanak. A szabályozás szerint korlátozottan használhatók a „telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök”. A CKP szerint, ha komolyan vesszük a meghatározást, akkor ide tartoznak az internetelérésre nem alkalmas mobiltelefonok, a tabletek, a laptopok, a fényképezőgép és a diktafon is. Vagyis reggelente össze kell szedni az alsósoktól is a szülőkkel való kapcsolattartást szolgáló „butatelefonokat”, és csak a napközi után lehet visszaadni őket – miközben egy újabb rendelet a tanároknak is tiltani kívánja a felügyelet ideje alatt a mobilhasználatot. Azok a több százezer forint értékű laptopok pedig, amelyeket a tanulóknak kiosztottak, csak akkor lesznek használhatók, ha a tanár a használat szükségességét nem felejti el rögzíteni a Krétába.

Emellett a rendelet szót sem ejt arról, hogy a pedagógus, az iskola vagy a fenntartó a felelős-e, ha az összegyűjtött eszközökben valamilyen kár esik, vagy ellopják azokat. Elégnek tartják azt rögzíteni: „az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni”, és az őrzés módját a házirendben kell rögzíteni – miközben a köznevelési törvénybe bekerült a kártérítési felelősség kötelezettsége is. A szakszervezettel történt egyeztetés szerint a minisztérium nem tartja feladatának az iskolák segítését sem ajánlásokkal, sem eszközökkel, sem finanszírozással a biztonságos őrzés megvalósítása érdekében, és az ezzel kapcsolatos többletmunkát sem fogja semmilyen módon ellentételezni. 

A CKP szerint a már megszokott jogalkotási pongyolaság, hogy nem egyértelmű, mely nevelési-oktatási intézményekre vonatkozik a szabályozás. Mivel kormányrendeletről van szó, és a címben nevelési-oktatási intézmények szerepelnek, feltételezhető lenne, hogy ebbe beletartoznak a köznevelési és a szakképzési intézmények is, de a felsorolásban csak a közneveléshez tartozó iskolatípusok szerepelnek, és a nemzeti köznevelési törvényre hivatkoznak. Ugyanakkor a szakképzési törvény szerint is kormányrendeletben kell szabályozni a tiltott és használatukban korlátozott eszközöket. Mi a helyzet akkor a technikumokban és a szakképző iskolákban – teszi fel a kérdést a civil fórum.

A CKP szerint az már csak hab a tortán, hogy a szeptember 1-i hatályba lépés már csak azért is hibás, mivel a tanév kezdete előtt sem az iskolaszék, sem a diákönkormányzat véleménye nem kérhető ki, így a házirend jogszerű módosítására szeptember 1 előtt nincs lehetőség.

A Civil Közoktatási Platform kifogásolja azt is, hogy bár a rendelet társadalmi egyeztetésekor pontosan felsorolták aggályaikat és javaslataikat, ezek közül semmit sem vettek figyelembe. Még azt sem, ami arra a nyilvánvaló értelmetlenségre figyelmeztetett, miszerint „a használatában korlátozott eszközök közé tartoznak a telekommunikációs eszközök, különösen a mobil”. Föl is tették a kérdést: mit jelent ez? Mi vonatkozik akkor azokra az eszközökre, amelyek nem „különösen” tartoznak ebbe a körbe?

A CKP megjegyzi azt is, nem ez az első eset, amikor ilyen történik. Ha a Belügyminisztérium törvényi kötelezettségének megfelelően nyilvánosságra hozza a beérkezett kritikák összefoglalóját, abban csak elvétve szerepel a javaslat elfogadása (a gyermekvédelemre vonatkozóan nyáron tárgyalt négy tervezet egyikénél sem történt ilyen), és az elutasítást azzal indokolják – még a logikai ellentmondások jelzésénél is –, hogy nem egyezik a javaslat a jogalkotói szándékkal vagy túlmutat a jogszabály keretein.

Ez annál nagyobb probléma, mert a jogszabályokat a tervezetek megjelenése előtt sem egyeztetik az érintettekkel, így csak utólag derülnek ki a buktatók.

A platformhoz tartozó szülői, pedagógus és szakmai szervezetek behatóan foglalkoztak a rendelettervezet paragrafusaival. Megállapították, hogy a rendelet előkészítetlen, nehezen értelmezhető, sok ponton hibás, illetve hiányos. Fontos lenne a nyári nyolc napos konzultációnál komolyabb előkészítés, a szakmai szervezetekkel való konzultáció, a tapasztalatok összegyűjtése, a tanárok felkészítése. Úgy vélik, a kialakítandó szabályozásnak és a tanárok felkészítésének a tudatos eszközhasználatra nevelést kell szolgálnia. 

Azt is leszögezik: a hatásvizsgálati lap szerint „A végrehajtáshoz szükséges személyi, szervezeti tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.” A szakmai és civil szervezetek szerint ez jelenleg nem áll fenn: hiányzik a pedagógusok felkészítése a tudatos eszközhasználattal kapcsolatos tudnivalókra, a szervezetek felkészítése a szabályozással kapcsolatos feladatokra, és nem láthatók az eszközök őrzésének pénzügyi feltételei sem.

A CKP szervezetei mindezek miatt a rendelet hatályba lépésének elhalasztását javasolják.