Csak öt EU-tagország van, amelyik kevesebbet fordít szociális kiadásokra, mint a magyar
A horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet nálunk.
Ha az Orbán-kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarország jobban hasonlítson egy uniós országra, akkor a jelenleginél lényegesen többet kellene költenie egészségügyre, szociális ellátásokra, spórolni lehetne az állam működésén, az egyházakon, a sportra, gazdasági támogatásokra költött kiadásokon – derül ki az Eurostat adataiból, amelyek a 27 uniós tagállam költségvetését hasonlítják össze.
A Népszava által szemlézett összesítés szerint az uniós statisztikai hivatal méréséből kiderült, hogy 2022-ben a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP) 48,8 százalékát költötte el, ami picit alacsonyabb a 49,6 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a környező országokban a költségvetési újraelosztás inkább közelebb volt a 40 százalékhoz.
Az egész EU-t tekintve, messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.
Az egészségügyi ráfordításoknál még rosszabb a helyzet, 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll.
Az élen a GDP 9,3 százalékával Ausztria van, ott a legmagasabbak a közkiadások az egészségügyben. A régiós országok a bruttó hazai termékük 4,9-9,1 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet Csehország.
A 2022-es 4,4 százalék még magyar idősort nézve is az elmúlt 10 év legalacsonyabb adata. A magyar állam a Covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti –, hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon, az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is.
A magyar állam a környező országokhoz képest kiemelkedően sokat költ, de a pénz nem a jóléti kiadásokra megy el.
Például az állam működtetésére: az uniós országok átlagosan a GDP-jük 6 százalékát költötték erre a terültre, a magyar bürokrácia működése ezzel szemben 2022-ben a GDP 8,2 százalékát emésztette fel. Ezzel a magyar állam az egész EU második legdrágábban működő államigazgatása lett, egyedül Olaszország előzte meg, ott a kiadások 8,6 százaléka tűnt el az államigazgatás útvesztőiben. Sőt, még a híresen nehézkes (és eladósodott) görög kormányzat is csak GDP 7,1 százalékát fordította magára.
Az Eurostat megállapítása szerint a magyar állam két területen csúcstartó a kiadásokat tekintve: egyrészt a gazdasági cégek támogatásaiban, másrészt a kultúra, sport, szabadidős tevékenységek és a vallás támogatásában.
