Csődbe ment az önazonossági rendeletéről híressé vált KDNP-s falu
Fizetésképtelenné vált Vizslás község önkormányzata – számolt be róla a Népszava. A Nógrád megyei település vezetése egy rövid apróhirdetésben értesítette üzleti partnereit a csődeljárás megindulásáról, miközben az okokról egyelőre alig tudni valamit. Az eset ugyanakkor illeszkedik abba az országos folyamatba, amelyben egyre több önkormányzat kerül pénzügyi szorításba.
A Népszavában megjelent cikk szerint Vizslás község önkormányzata csődeljárás alá került. A szokatlanul szűkszavú közlés mindössze annyit tartalmazott: a település értesíti üzleti partnereit a fizetésképtelenségről. A lap többször is megkereste Sándor József polgármestert, ám érdemi tájékoztatást nem kapott. A településvezető előbb rossz térerőre hivatkozott, majd írásos kérdéseket kért, amelyekre később nem reagált.
A nyilvánosan elérhető gazdasági adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy jelentős bevételkiesés érhette az önkormányzatot. Az Opten adatbázisa szerint 2022-ben még 372 millió forint költségvetési bevétele volt a falunak, ebből 359 millió forint állami támogatásból származott. Egy évvel később ez az összeg 195 millió forintra csökkent, amelyből 180 millió volt központi forrás. A költségvetési kiadásokra 99 millió forintot irányoztak elő, ami papíron nem indokolná a csődhelyzetet, így kérdéses, hogy a tényleges pénzügyi folyamatok és kötelezettségvállalások miként alakultak.
A lap információi szerint jelenleg mintegy harminc magyar településen működik csődgondnoki felügyelet. A csődgondnok feladata ilyenkor az alapvető közszolgáltatások biztosítása, valamint a gazdálkodás kontrollja; akár az önkormányzati döntéseket is felülbírálhatja, ha azok veszélyeztetik a működőképességet.
Vizslás neve nem először került reflektorfénybe. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) színeiben megválasztott polgármester, s egytől egyig KDNP-s színekben bejutott önkormányzati tagok irányította község tavaly ősszel egy úgynevezett települési önazonossági rendelet miatt vált ismertté. Az önkormányzat az ingatlanvásárlók számára több feltételt is előírt volna: erkölcsi bizonyítvány, büntetlen előélet, legalább középfokú végzettség és folyamatos munkaviszony igazolása, személyes meghallgatás, valamint a vételár tíz százalékának megfelelő „betelepülési hozzájárulás” befizetése is szerepelt az elképzelések között. Emellett az önkormányzat elővásárlási jogot is fenntartott volna, noha a polgármester korábban elismerte, erre nincs pénzügyi fedezet.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának úgy nyilatkozott: a kisebb települések egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel az állami működési támogatások évek óta nem követik az inflációt. Dicső László szerint így még felelősen gazdálkodó önkormányzatok is bajba juthatnak. Hozzátette, a nagyobb városok sem kivételek, mivel az iparűzési adóbevételek egy részét a kormány szolidaritási hozzájárulás címén vonja el.
