Csütörtöktől általánosan is él az uniós Covid-igazolvány

NVZS 2021. június 30. 07:32 2021. jún. 30. 07:32

Nagy nap lesz július 1.: akkortól végre Magyarországon is hatályba lép a védettséget igazoló közös uniós Covid-igazolvány, leánykori nevén a zöld útlevél. Nem siettük el a bevezetését, a tagállamok túlnyomó többsége már korábban elkezdte az alkalmazását. Mi a csak idehaza érvényes „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” magyar oltási igazolványt használtuk eddig, ami azonban sok pénzt fialt valaki(k)nek (az uniósból nemigen lehetett lecsippenteni.) A legfontosabb, amit érdemes tudni az uniós digitális Covid-igazolványról, hogy annak birtokában az ember mentesül a járványügyi korlátozások alól és szabadon utazhat az EU-ban, ha..., merthogy nem mindegy, milyen vakcinával lett valaki beoltva. Igaz, az okmányt nem csak oltás után lehet kiváltani.

Nagy reményeket fűznek az uniós tagállamok a zöld útlevélhez, bíznak abban, hogy annak bevezetése hozzájárul a koronavírus-sújtotta idegenforgalom újraindulásához, élénküléséhez, amire a megtépázott európai gazdaságoknak nagy szükségük is van. Az egységes, de a tagállamok által kiállított igazolvány biztosította „átjárószolgáltatás” bevezetésére minden tagállam már korábban felkészült, s július elseje előtt 17-en már be is vezették (ők már adtak ki és/vagy ellenőriztek legalább egy uniós digitális Covid-igazolványt). Az egységes startot közösen július 1-jében határozták meg. Egészen pontosan: július 1-jétől hat hétig, augusztus 12.-ig, a bevezetés időszakában a tagállamok még használhatnak más formátumú tanúsítványt (mint a magyar igazolás), amit a többi tagállamnak el kell fogadnia. Azonban az uniós zöld útlevél egységes vizuális elemeket tartalmaz, amelyek alapján az elektronikus és a papíralapú változatot egyaránt könnyen fel lehet ismerni, ami jelentősen megkönnyíti az okmány használatát.

A dokumentum célja, igazolni, hogy az okmány jogosultja vagy kapott már Covid-védőoltást, vagy felgyógyult a koronavírusból vagy negatív teszteredménnyel rendelkezik. Egyaránt elérhető digitális és papírformátumban, mindegyiken van olyan QR-kód, ami tartalmazza a szükséges információkat, továbbá egy digitális bélyegző, ami szavatolja az igazolvány hitelességét. A nemzeti nyelven és angolul kiállított dokumentumhoz Ingyen lehet hozzájutni, és minden uniós tagállamban, továbbá az Európai Gazdasági Térség további államaiban (Liechtenstein, Izland és Norvégia), valamint Svájc érvényes. 

Közel kétmillió magyar státusza kérdéses

A kínai és az orosz oltóanyaggal tömegesen oltó Magyarország polgárait – a zöld útlevél kapcsán – talán a leginkább foglalkoztató kérdés az, hogy mely vakcinával beoltottak kaphatják meg az igazolást. Jó hír, hogy minden beoltott személy jogosult rá, függetlenül attól, melyik koronavírus-oltást kapta. Rossz hír azonban, hogy csak az uniós forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező védőoltás beadását igazoló zöld útlevelek jogosultjai mentesülnek kötelező módon a szabad mozgás járványügyi korlátozása alól. Ez azokra vonatkozik tehát, akik Modernát, Pfizert, AstraZenecát vagy Johnson&Johnson kaptak. A tagállamok egyedi döntése, hogy a mentességet kiterjesztik-e azokra az uniós utazókra is, akik más védőoltást kaptak.

Ez nálunk az orosz Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal beoltottak számára rossz hír, ugyanis az egyes tagállamok saját döntése, hogy az ezekkel beoltottakat beengedi-e negatív teszt igazolása nélkül vagy sem. Miután nálunk milliós tömegek kaptak ebből a két vakcinából. A hivatalos magyar adatokat tartalmazó európai adatbázis szerint ugyanis valamivel több mint kétmillió adag kínai Sinopharmot és 1,8 millió adag orosz Szputnyikot használtak fel, azaz durván kétmillió embert érinthet érzékenyen ez a kérdés. Mindenesetre arra lehet számítani, hogy az orosz oltóanyagot kapott emberek nehezebb helyzetbe kerültek, mivel nem csak az Európai Gyógyszerügynökség nem fogadta el, de – szemben a kínai Sinopharmmal – az Egészségügyi Világszervezet sem adott még ki rá ideiglenes használatba vételi engedélyt.

Tájékozódjon, mielőtt útra kel

Tehát a döntés az egyes tagállamok kezében van. Miként annak eldöntése is, hogy elfogadják-e azok igazolványát, akik még csak egy oltást kaptak, továbbá annak, hogy mikortól tekintenek valakit védettnek (például az első oltástól, a második oltás napjától, a második oltás után két héttel, stb.)

Ezért a magunk részéről azt tanácsoljuk – főként a keleti vakcinákkal beoltottaknak, hogy az utazásra való felkészülés részeként tájékozódjanak a célország (és a tranzitországok) szabályairól, amit a magyar konzuli szolgálat honlapján megjelenő, naponta frissített információk alapján könnyen meg tudnak tenni. Ha ugyanis a célországban nem fogadják el a kapott oltóanyagot, akkor szükségük lesz az utazás előtt negatív teszteredmény felmutatására. Kivéve persze, ha korábban már átestek a Covidon.

Ami ez utóbbit illeti, azt sem árt szem előtt tartani, hogy a betegségből való felgyógyulás fél évnél nem régebbi pozitív PCR vagy antigén teszttel igazolható a dokumentum igénylésekor, antitest teszteket nem fogadnak el. Ez azt jelenti, hogyha valaki nem tudja, mikor volt beteg, vagy negatív volt a PCR-tesztje a betegség idején, hiába vannak antitestjei, csak oltással, vagy teszttel utazhat.

Ezen túl, a tagállamok saját maguk dönthetnek arról is, hogy már egy beadott oltás után is elfogadják-e a védettségi igazolványt, vagy a teljes oltási sorozatot feltételül szabják.

Akit további részetek is érdekelnek a közös uniós zöld útlevélről, az itt hozzájuthat a szükséges információkhoz.

Oltási igazolás kontra zöld útlevél

Felmerülhet persze a kérdés a magyar igazolást kiváltottak körében, mi lesz annak a sorsa? Nos, Orbán Viktor korábban beígérte, hogy a magyar oltási igazolványt kompatibilissá teszik az uniós igazolvánnyal. Persze nem Orbán lenne Orbán, ha nem csomagolta volna be ezt az információt mellveregetéses-uniónak odavágó-csúsztatósan-homályos köntösbe: „Ezt alkalmassá tesszük arra, hogy az európai rendszer részévé váljon, és amikor belép majd reményeink szerint sikeresen az európai kártya, akkor...a nemzeti hatóságoknak és tagállamoknak lesz a dolguk, hogy a saját polgáraiknak ők bocsássanak ki európai kártyát, ami egyébként összevethető a különböző országok máshol kibocsátott kártyáival...a Belügyminisztérium...a magyar kártyára felvisz még olyan adatokat...amik ma nincsenek rajta. Például, hogy megkapta-e, és ha igen, mikor a második oltást, és hogy milyen fajta vakcinával oltották be, és akkor a magyar elektronikus vagy digitális kártyán lévő adatok szinkronban lesznek a többi ország által létrehozott saját európai kártyáikkal”.

Ám bármit is mondott Orbán, az világos, hogy az utazó magyar saját, jól felfogott érdeke lesz kiváltani a zöld útlevelet, mert – hogy emlékeztessünk a fent már leírtakra – „az uniós zöld útlevél egységes vizuális elemeiket tartalmaz, amelyek alapján az elektronikus és a papíralapú változatot egyaránt könnyen fel lehet ismerni, mi pedig könnyíti az okmány használatát”.

Gulyás Gergely miniszter a minap az RTL Híradójában azonban szintén arra utalt, hogy a megújított magyar digitális védettségi igazolvány alkalmas lesz arra, hogy kiváltsa az európai uniós vakcinaútlevelet, s  június 30-án bevezetik a megújult okmányt. Ez csak annyit jelenthet, hogy – a tartalmi mellett – minden olyan vizuális elemet is beleemelnek, ami szükséges ahhoz, hogy elfogadják zöld útlevélként. Meglátjuk.

PR-célokat szolgáló kétoldalú megállapodások

Habár teljesen felesleges, de azért Szijjártó Péter folytatja a kizárólag PR-célokat szolgáló, kétoldalú megállapodások bejelentését, azt domborítva, hogy ezzel könnyítik a magyarok  utazásait. Pár hete Orbán – nem kis csúsztatással – ezt azzal indokolta, hogy „Egyelőre azt tudjuk mondani, hogy magyar védettségi igazolvány van, uniós védettségi igazolvány nincs”. Mondta amúgy ezt akkor, amikor már volt, ahol már használták is  a zöld útlevelet, hiszen  – mint a hivatalos uniós tájékoztatóban olvasható – június 1.-jétől megkezdődött a nemzeti rendszerek összekapcsolása, s a hónap végéig tartó kezdeti szakaszban a tagállamok önkéntes alapon megkezdték az igazolványok kibocsátását.

Magyarország ezt nem tette meg, pedig elvben a magyar rendszer készen állt arra, hogy kiállítsa és ellenőrizze az igazolványokat, és a szükséges jogalappal is rendelkezik. Ehelyett kétoldalú megállapodásokat kötött Szijjártó Péter. Az eddigi 17 ilyen országot tartalmazó lista alapján kimondható, hogy a magyar utazók számára felesleges a kormányzati erőfeszítés (az ő szempontjukból persze nem, hiszen állampénzen lehet ezzel is kampányolni). Van ezen országok között uniós tagállam (például Csehország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia), az EU-hoz ezer szállal kötődő ország (például Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia vagy Szerbia), s olyan „egzotikus” ország, ahova magyar alig téved ki (mondjuk Bahrein, Mongólia, Kazahsztán vagy Georgia).