Der Leyen-Orbán találkozó: árulkodó jelek
„Orbán csúsztatott” – így kommentálta Balázs Péter volt magyar uniós biztos, külügyminiszter Orbán Viktor nyilatkozatát, hogy az Ursula von der Leyennel folytatott brüsszeli találkozóján „szőr mentén” került szóba Trócsányi László magyar uniós biztosjelölt személye. Ugyanis ezeknek az első találkozóknak a legfontosabb témája a biztosjelöltek személye és lehetséges portfoliója. „A bizottsági elnök vélhetően kitérő választ adott Orbánnak arra a kérésére, hogy Trócsányi kapja meg az általa ambicionált fontos területek egyikét, ha ígéretet kap, azt világgá kürtöli” – szögezte le Balázs, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán ment der Leyenhez, s nem fordítva, miközben az elnök európai kőrútja keretébe sorra látogat el több tagállamba – így járt már Lengyel- és Horvátországban is.
Nem derül ki az első megnyilatkozásokból, hogy mi is történt valójában Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor csütörtök délutáni brüsszeli találkozóján, az előbbi egy Twitter-üzenetben, az utóbbi pedig egy hosszabb televíziós nyilatkozatban számolt be a tárgyalásól. Azaz, nem álltak ki közös sajtótájékoztatóra, sőt, külön-külön sem tették ezt meg, s nem adtak ki közös közleményt a találkozóról, amelynek témáiról is eltérően számoltak be.
Ursula von der Leyen 248 karakteres tweetjében öt témát említett – az Orbán nyilatkozatáról kiadott 3984 karakteres MTI-jelentésben azonban az öt téma közül háromról szó sem esik. A bizottsági elnök szerint „jó találkozót folytattunk Orbán miniszterelnökkel a politikai irányelveimről”, „egyetértettünk abban, hogy közelebb kell vinni az uniós intézményeket a tagállamokhoz”, s talán a legfontosabb: „a jogállamiság döntő kérdés, s mindenkire vonatkozik”.
Nem hogy nem fedi egymást teljesen a két résztvevő tárgyalás utáni kommunikációja, a lényegről, a találkozó vélhetően legfontosabb témájáról a bizottsági elnök egyáltalán nem is tesz említést, és Orbán sem ragozza túl azt. Balázs Péter szerint ugyanis ebben a fázisban a bizottsági elnöknek és az egyes tagállamok vezetőjének kiemelkedően legfontosabb témája a leendő bizottság kialakítása, a tagállam által javasolt biztos személye és az, hogy milyen területet kaphat. Ezt hagyományosan egy bizalmas beszélgetés keretében vitatják meg, s alkudozást folytatnak a jelöltről és az általa megkapható területről. Balázs pedig tudja, már csak azért is, mert – mint maga is mondta – „egyszer-kétszer közelről láttam ezt”.
Orbán azonban mindössze annyit nyilatkozott róla, hogy „a magyar uniós biztosjelölt személye ’szőr mentén’ került szóba a tárgyaláson...Magyarországon a Fidesz-KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa”.
Ebből Balázs Péter azt olvassa ki, hogy Orbán valószínűleg kitérő választ kapott Ursula von der Leyentől, hiszen ha a bizottsági elnök ígéretet tett volna arra, hogy Trócsányi megkapja valamelyik ambicionált – a bővítési vagy a fejlesztéspolitikai – területet, azt Orbán diadalmasan nyomban világgá is kürtöli. „Trócsányinak vajmi kevés azonban az esélye ezekre a területekre” – szögezte le Balázs Péter, aki szerint a bizottsági elnök nem is tehetett volna ilyen ígéretet, csak annyit mondhat, hogy „meghallgatom a kívánságot, de 27 felé kell figyelnem, s optimális leosztást kell kisakkoznom”, illetve még annyit szögezhet le, hogy majd tesz javaslatot arra, milyen területet kaphatnak a biztosjelöltek.
A folyamat egyébként egy kormányalakításnak pont a fordítottja – magyarázta Balázs. A kormányalakításkor megvannak a területek, s azokhoz keresi meg a miniszterelnök a legjobb személyt, az Európai Bizottság összeállításakor pedig megkapja a személyeket, akiknek le kell osztani a feladatokat-területeket. „Olyan, mint a Rubik-kocka kirakása”. Az egész sarokpontja, hogy minden tagállamnak jár egy biztosi hely – ezen túl semmi sem adott.
S mit olvas ki abból, amit utóbb a tárgyalás két résztvevője kommunikált? – tettük fel a kérdést, amire Balázs Péter leszögezte: amit a Bizottság összetételén túl kommunikálnak, az ezúttal nem annyira lényeges. „Ugyanis a Bizottság nem politikacsináló, hanem javaslattevő és végrehajtó intézmény, amelynek nagyon szűk a politikai mozgástere, hiszen a tulajdonképpeni hatalom az Európai tanácsnál van, a hangerő pedig az Európai Parlamentnél”. S mint leszögezte: „azt pedig majd a tagállamok többsége fogja eldönteni, hogy mi lesz a jogállamisággal, a klímavédelemmel, stb.”.
