Dilemmák is vannak a tervezett uniós hírszerkesztőséggel kapcsolatban
Az Európai Unió az álhírek elleni küzdelemre közös hírszerkesztőséget hoz létre Brüsszelben, 16 nemzeti hírügynökség bevonásával. Úgy látja ugyanis, hogy a fake news áradata, a dezinformáció egyre jobban fenyegeti a demokráciát és az alapjogokat, főként a Nyugat-Balkánon. A Die Presse arról ír, hogy az unió reméli, a két évre tervezett munka és az erre fordított, mintegy 1,8 millió euró segítségével, a régió közvéleménye pontosabb képet kap az EU-ról.
Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá egyebek között a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda. Az MTI nincs köztük. Az előkészületek a következő hetekben indulnak, az érdemi tevékenység az év közepére fut fel.
Breton, az illetékes uniós biztos magyarázatként elmondta, hogy sok helyen részben pénzügyi, részben politikai okokból már nemigen van független tájékoztatás az európai integrációról. Márpedig ez fenyegeti a sajtó sokszínűségét és önállóságát. A veszélyt nagyon jól megvilágította a járvány a teljesen részrehajló tömegtájékoztatással.
A jelentés megjegyzi, hogy a média megzabolázása különösen Magyarországon és Lengyelországban fenyeget. Épp ezért a külföldre sugárzó német Deutsche Welle tavasszal felújította magyar programját, amely 1989-ig működött. A rádió szóvivője szerint minden remekül megy, a magyar stúdióban öt munkatárs ténykedik, de munkájukat a hatalom kezdettől fogva kifogásolja. Ám pont ez bizonyítja azt, hogy jól csinálják a dolgukat, és olyan ügyekről jelentenek, amelyek kellemetlenek a kormány számára.
A lap véleménycikkében üdvözölte a közös uniós hírszerkesztőség ötletét, ám aggályosnak tartja, hogy az intézményen keresztül Brüsszel gyámkodni igyekszik Kelet-Európa fölött. Mert az igaz, hogy a komoly, megbízható jelentések révén, nagyobb esélyt kap az objektivitás, de ahhoz az EU-nak nincs joga, hogy ismét kiskorúnak tekintse ezeknek az országoknak a sajtóját.
Vannak tervek, hogy nemzeti nyelven, külföldről sugároznának programot Magyarországra és Lengyelországba, miután mindkét kormány szájkosarat tett a közmédiára. Nem kétséges, hogy az olyanok, mint Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Janez Jansa megpróbálták rárakni a kötőféket az egész sajtóra. Továbbá az sem kérdéses, hogy az igazi demokráciában szavatolni kell az információszerzés szabadságát, de a két államban ez csak korlátozottan működik. Ezért olyan hírek is forgalomban vannak az unióról, amelyek jól jönnek a hatalomnak, csak éppen nem felelnek meg a valóságnak. Például a magyaroknál az, hogy Soros György az EU Bizottságával együtt szervezi a muzulmánok tömeges bevándorlását.
A Bizottság már évek óta próbálkozik, hogy elősegítse a sajtó sokszínűségét ezekben az országokban, de úgy, hogy maga ne manipulálja viszonyokat. Az új tervvel azonban az a gond, hogy a hírügynökségek nem kommentálnak, csupán alapinformációkkal szolgálnak, viszont, ha Brüsszelből ezután csupán generálszósszal leöntött hírek jönnek, akkor éppen a sokszínűség kerül veszélybe.
A polgároknak persze joguk van arra, hogy olyasmiről is értesüljenek, ami nem kellemes a kormánypártok számára. De az sem lehetséges, hogy ne tudjanak mindarról, ami netán a bizottság szempontjából előnytelen. Az EU médiapolitikája csak akkor lehet hiteles, ha a minőségi újságírást nem csupán keleten célozza meg, mert mindenütt gondoskodni kell a távolságtartásról a politikával szemben, az egyenlő versenyfeltételekről és a megfelelő médiatámogatásról. De ha a Nyugat azt sugallja, hogy az objektivitás dolgában nála van az igazság kulcsa, soha nem tűnik el a szakadék a kontinens két fele között – írta a lap előfizetői számára elérhető cikkében.
