Díszpolgárok, díszmadarak

Dr. Dávid Ferenc       2019. november 18. 19:46 2019. nov. 18. 19:46

Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.(…)A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekét szolgálja.(…)A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és a népművelés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.” (Forrás: Nemzeti Munkaterv)

A kelleténél jobban ne rémüljenek meg, de azért többször és figyelmesen olvassák el a 87 éve papírra vetett sorokat. És gondolkodjanak el! Egy jól képzett, rendkívül céltudatos és ambiciózus politikus, Gömbös Gyula egykori miniszterelnök programját/mondatait idéztem. A 20-as években Fajvédő Pártot is alapított, amelyet 1928-ban feloszlatott. Volt képviselő, titkos tanácsos és belépett a Vitézi Rendbe is, majd előléptették szolgálaton kívüli tábornokká. Honvédelmi miniszterségét 1932-ben miniszterelnöki pozíció követte.

Innen számíthatjuk az egyértelműen német és olasz orientációjú külpolitika és a magyarországi fasizálódás felgyorsulását. Gömbös halálát (1936. október 6.) követően már 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott – 5 évre szóló – 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot, és megkezdtük a világháborús felkészülést. Hadat üzentünk a Szovjetuniónak (1941. június 27.) és az Egyesült Államoknak (1941. december 13.) is. 

Az ezt követő miniszterelnökök Bárdossytól Sztójayig (a teljes felsorolást mellőzöm) valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország kifosztottan, vesztesen és megsemmisülten kerüljön ki a második világégés szörnyű viharából. És ne feledjük: A bűnös és felelőtlen kormányfőknek mindig ugyanaz az ember adta a miniszterelnöki megbízást, a népirtó és vagyonelkobzó törvényeket is egyazon ember írta alá. Igen: vitéz nagybányai Horthy Miklós. A lovagolni és zsugázni nagyon szerető, középkategóriás katonatiszt elkártyázta az országot, és annak népét a pusztulásba vitte. Nincs bocsánat! Nincs posztumusz budapesti díszpolgárság, nincs lovasszobor!

Zárszó: vitéz jákfai Gömbös Gyula (a wikipédia tanúsága szerint) még ma is Győr díszpolgára. Jó ez így?