Dorosz: a hőhullám átvészelésében segítséget adunk Budapestnek

– Szép időnk van. Sőt, túl szép.

– Igen, de mindent megteszünk, hogy könnyebb legyen a budapestieknek elviselni a forróságot. Amikor klímavédelmi főpolgármester-helyettesként belekezdtem a munkába, kifejezett célom volt, hogy kézzelfoghatóan is tegyünk a klímakatasztrófa ellen, hiszen a klímavédelemnek két része van: az egyik maga a mitigáció, tehát a kibocsátás csökkentése, a másik pedig az adaptáció, az alkalmazkodás. Hiszen akár tetszik, akár nem, a klímakatasztrófa már most megváltoztatta az életünket és bármit teszünk, a következő évtizedekben még jobban meg fogja változtatni. Ez tény, amihez alkalmazkodnunk kell. Éppen ezért, nagyon fontosnak tartottam, hogy egy olyan programot rakjunk össze már az első nyáron az új vezetés alatt, ami kézzelfogható segítséget ad a budapestiek számára, hiszen a halálozások akár 10-13 százalékkal is megugranak a hőhullámos napokon. Ráadásul maguk a hőhullámok is hosszabbak és sokkal keményebbek, mint akár két-három évtizeddel ezelőtt. Már a mi korosztályunk is a saját bőrén tapasztalhatja, hogy a gyermekkorunkhoz, a kilencvenes évek elejéhez képest, sokkal durvábbak a nyarak. Az idősebbek még nagyobb változást tapasztalnak, ezt is sokat hallom tőlük.

– Azt mondta, mindent megtesznek, hogy könnyebb legyen elviselni. A hűsítő szigetekre gondol?

– Nagyon örülök, hogy ezt a programot el tudtuk indítani. Ennek része a két hűsítő sziget, az egyiket a Városháza parkban, a másikat a Blaha Lujza téren hoztuk létre. Ott például naponta sok tízezer ember is átmegy, ők pedig meg tudnak pihenni ezeken a pontokon. Egyébként szándékosan választottuk a Blaha Lujza teret helyszínnek, amely lényegében egy kősivatag, ahol nagyon sokan megfordulnak. Egyrészt ez nem a legszebb tér Budapesten, de szociális szempontból is fontos terület, ahol mindenféle ember megfordul. Mert a klímavédelem szociális védelem is. A villanegyedek légkondicionált otthonaiból szintén légkondis luxusterepjárókon a városba autózva, sokkal kevésbé érti meg az ember, hogy valójában ebben a beton-dzsungelben mit jelent a hőség. De azért is választottuk a Blaha Lujza teret, mert az a terület, ahol ez a hűsítő sziget van, olyan, amit egész évben semmilyen árnyék nem ér.

– Tehát raktak árnyékot valahova, ahol nem szokott lenni?

– Összegyűjtöttünk különböző nemzetközi tapasztalatokat, egyeztettünk klímavédelmi szakemberekkel, így alakult ki a koncepció. Például nem véletlen, hogy a hűsítő szigeten fehérre van festve az aszfalt, mert az is fél-egy fokot csökkent a hőmérsékleten. A Főkert pedig tervezetten olyan növényeket helyezett oda, amik nagyon jól bírják a magas hőmérsékletet, de egyben árnyékolnak is. Vannak a szigetbe építve napelemes ventillátorok, ezek szintén azt segítik, hogy minél környezettudatosabb módon tudjuk a klímát elviselhetővé tenni. A másik helyszín pedig azért fontos, mert a főváros vezetésének az a szándéka, hogy teljesen megnyissuk a lakosság előtt a Városháza Parkot, ennek egyik első lépése a most felállított hűsítő sziget.

– Lesz még ilyen hűsölőhely a városban?

– Nagyon reméljük. Most két ilyen szigettel indultunk el. Lényegében egy pilot-program abból a szempontból, hogy jövőre ugyanezt még több helyen és még jobban akarjuk csinálni. Ez a fő szempont, ami alapján szeptemberben értékeljük majd az idei tapasztalatokat. Még egy helyszínen dolgozunk jelen pillanatban: a II. kerülettel partnerségben a Széll Kálmán tér és a Széna tér környékén szeretnénk egy hűsítő szigetet.

– Nemrég láttuk ivókutat átadni, aminek szintén van haszna a meleg miatt.

– Ez a program másik eleme. Nagyjából harminc új ivókutat fogunk Budapest belső kerületeiben, frekventált területen kihelyezni. Az elsőt a múlt héten adtuk át a Kodály köröndön. Kedden indult el a Kálvária téren egy kút, jövő héttől az Állatkerti sétányon és a Nyugati téren is lesz egy. Ezeket a kutakat szándékosan olyan helyszínekre rakjuk, ahol nagyon sokan élnek vagy nagyon sokan mennek át. Természetesen forgalmas helyeket választottunk és próbáltunk itt is figyelembe venni szociális szempontokat, tehát kevésbé tehetős vidékekre is elmenni, mert azt mondjuk, hogy a vízhez jutás nem lehet anyagi kérdés. A kutak nagy többsége egyébként kutyabarát, tehát állatvédelmi szempontokat is figyelembe vettünk, hiszen a talaj szintjén akár 40-45 fok is lehet. Ha beválnak ezek a kutak, akkor azon fogunk dolgozni, hogy jövőre ezt a harminc darabot akár megduplázzuk, vagy megháromszorozzuk, mert fontos, hogy a város minden pontján elérhető legyen az ivóvíz.

– A külvárosokban nem készülnek hasonlóra?

– A külvárosokban körülbelül 600 darab hagyományos kék nyomós kút van. Ezeket használják is az emberek, és ugyanolyan nagyon jó minőségű víz jön belőlük, mint a most telepített ivókutakból. A mostani program egyik része, hogy ezeket felrakjuk egy online térképre, hogy mindenki megtalálja őket, akinek vízre van szüksége. Egyébként úgy gondolom, hogy van adóssága az elmúlt 30 év budapesti városvezetésének a külvárosi kerületekkel szemben. Nem lesz könnyű ezt orvosolni, mert köztudott, hogy nagyon rossz, kivéreztetett anyagi helyzetben vagyunk, de például az útfelújítási programunk miatt, jelentős pozitív változásokat tapasztalhatnak majd a külső kerületek lakói is.

– Tényleg nem kötekedni akarok, de mi van ott, ahol nincs se ivókút, se hűsítő sziget, se nyomós kút?

– Lesznek kulacs-újratöltő pontok a vendéglátóipari egységekkel partnerségben. Aki vállalja, hogy részt vesz a programban, az kap egy külön matricát, és ahol ezt a matricát látják a budapestiek, oda bemehetnek, ingyen kapnak csapvizet és a kulacsukat is megtölthetik. Körülbelül 100-120 vendéglátóipari egységgel fogunk tudni elindulni a jövő héten, de nyilván folyamatosan várjuk az újabb csatlakozókat.

– Nem lebecsülve a Fővárosi Önkormányzat munkáját, de a klímavédelemben egyedül nem tudnak mindent megoldani. A kerületek és a lakosság mennyire lehet partner?

– Hamarosan készülni fog egy film, amely bemutatja, hogy az egyes emberek a saját környezetükben mit tudnak tenni a hőséggel kapcsolatban, hiszen a klímavédelemben – ahogy a környezetvédelemben általában – nagyon fontos az egyéni cselekvés. Számunkra ugyanígy fontos a kerületekkel való együttműködés is. Az energiahatékonyság kérdésében például velük közösen tudunk összeállítani egy olyan programot, amivel lehet Brüsszelben pályázni. Ebben nagy lehetőségek vannak, ott van Zugló példája, ahol az előző ciklusban több milliárd forint értékben sikerült megnyerni és megvalósítani ilyen energetikai pályázatokat. És visszatérve az egyéni felelősségvállaláshoz: próbáljuk a zöld közlekedési formákat népszerűsíteni a lakosság körében, és nagyon fontos, hogy a közösségi közlekedésben vissza tudjuk állítani a kihasználtságot, hiszen a járvány óta még mindig kevesebben használják a tömegközlekedést. El kell tudni mondani, hogy a közösségi közlekedés igenis biztonságos, és mindent megteszünk a fertőzés elkerüléséért. Ráadásul fejlesztjük is a szolgáltatást, vágányokat újítunk fel, idén akadálymentessé válik több villamosmegálló, valamint elkészül a Haller utcánál a deltavágány, amelynek köszönhetően, a Nagyvárad térről a Boráros térre, és akár a Jászai Mari térig lehetne villamossal menni. Ez a 3-as metró déli szakaszának felújítása alatti metrópótlás miatt is fontos lesz majd.

– A közösségi közlekedés nagyobb összegű fejlesztéseinél nagyobb visszhangot váltottak ki a kerékpáros fejlesztések.

– Igen sok olyan ember van, akik eddig nem kerékpározott, de a járvány vagy a környezettudatosabb életmód miatt, elkezdett biciklivel közlekedni. Az új kerékpársávok arról is szólnak, hogy nekik biztonságos terepet nyújtsunk, amikor kipróbálják a bringázást: védett sávjuk legyen, és ne a járdán kelljen menniük. Ugyanakkor nem csak a közlekedésről szólnak a kerékpársávok, hanem arról is, hogy élhető, begyalogolható, besétálható, életteli, kiülős helyekkel és kávézókkal teli belvárost szeretnénk. Most gyakorlatilag kétszer három sávos autópályák zúgnak el mondjuk az Erzsébet híd környékén, ahol régen a Kossuth Lajos utca fantasztikus promenád volt, üzletekkel és fasorokkal, ahol korzózni lehetett. Újra ebbe az irányba szeretnénk elmenni, így a kerékpársávok erről is szólnak: nem csak a közlekedésről, hanem a belváros revitalizációjáról is. Amikor irigykedve szokták az emberek mondani, hogy jaj, Bécs, Koppenhága vagy éppen Amszterdam mennyire élhető, azt is kell látni, hogy ezeken a helyeken a belvárosban lehet sétálni, ki lehet ülni kávézni – nem az autók köré szerveződik minden. Ettől élhetőek, hogy nem egy autósztráda mellékvágányai.

– Lehet ebben a zöld fordulatban partner a kormány, amely szintén arról beszél mostanában, hogy zöldülni kell?

– Nyilván, ha valódi klímavédelemről és zöld fordulatról akarunk beszélni, akkor nem lehet elmenni amellett, hogy a kormány mit tesz, hiszen a kibocsátás csökkentésében az igazi lépéseket a kormánnyal együttműködésben és a kormánnyal egy irányban tudjuk megvalósítani. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a választásokig hátralévő másfél-két évben mit fog Orbán Viktor tenni. Én eddig egy zöld lufit látok kipukkanni: úgy tűnik, hogy az októberi választási vereségből Orbán Viktor részben azt szűrte le, hogy itt kell valami „zöldséget” előállítani, mert különben veszíteni fog a szavazóbázisából. De ez az egész egy összecsapott házi feladatra hasonlít, és az abban foglaltakat se nagyon tartják be. Amíg a Mátrai Erőmű körül zajló, Mészáros Lőrincben végződő bizniszt látom, amit szembe tudok állítani azzal, hogy a kormány különböző képviselői néha bátortalan zöld-fordulatos kijelentéseket posztolnak a Facebookon, a kettő súlyát látva, pontosan tudhatjuk, hogy a pénz valójában merre mozog.