Drasztikusan csökkenthető az energiafogyasztás
Az épületekhez köthető energiafogyasztás és a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az ingatlanállomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiaforrásokra, így a napenergiára támaszkodva lehetséges – egy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajlott kutatás alapján – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A közlemény szerint az Európai Unióban az épületekhez köthető a teljes széndioxid-kibocsátás több mint egyharmada. A Párizsi Egyezményben és a Zöld Megállapodásban megfogalmazott törekvések, azaz a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fok alatt tartása és az uniós szinten nettó zéró üvegházgáz emisszió 2050-re történő elérése érdekében, az állomány minél gyorsabb modernizációjára lenne szükség.
Az érdekeltek gyakran használnak matematikai modelleket annak megértéséhez, hogy az épületszektor energiaigényének csökkentésével milyen valós lehetőségek rejlenek a kibocsátás mérséklésében.
Molnár Gergely, az SZTE Légkör- és téradattudomány tanszékének adjunktusa 2020-ban kapcsolódott be az Európai Unió H2020 SENTINEL projektjének keretében Ürge-Vorsatz Diana, a CEU Környezettudományi és -politikai tanszék professzorának vezetésével folyó kutatásokba. Ennek eredményeit a Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban közölték.
A szakemberek négy modernizációs forgatókönyvet felállítva, energiamodellezési technikával azt vizsgálták, hogy milyen ütemben és mekkora mértékben csökkenthető az épületekben történő energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás. A kutatás igen nagy tér- és időbeli felbontással vizsgálja a várható változásokat. A vizsgálat időhorizontja egészen 2060-ig terjed ki, és nemcsak az EU teljes egészére, hanem az egyes tagállamokra, sőt, az azokon belüli klímazónákra és épülettípusokra is közöl eredményeket. Mindezeken túl, nem csupán a legvalószínűbb kimenetelt vizsgálja, hanem különböző teóriákat állít fel az épületi szektor modernizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését illetően.
A kutatás során azt is elemezték, hogy milyen szerepet tölthet be a napenergia felhasználása az épületek energetikai dekarbonizációjában.
Molnár Gergely hangsúlyozta, az éghajlati, meteorológiai és térinformatikai adatokat felhasználó kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy az épülethez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az állomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiaforrásokra, így a napenergiára támaszkodva lehetséges.
