Durván elszállt a költségvetés hiánya
A választási osztogatás miatt 2026-ban további egyenlegromlás várható.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-nek kiadott jelentése szerint március végéig az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Mint a Népszava megjegyzi, ez az éves tervezett összeg (4123 milliárd forint) 62 százaléka, miközben az időarányos hiány épp 25 százalék lehetne.
Az államháztartási hiányon belül a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Az NGM közölte azt is, hogy márciusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami meghaladja az időarányos teljesítést. Ez a minisztérium szerint egyrészt egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülésének köszönhető, ami az adónemekre vonatkozó befizetési határidőkkel függ össze. Másrészt a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor – az elmúlt évekhez hasonlóan – az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi az NGM szerint a rezsivédelmi támogatások téli hónapokhoz köthető kifizetésével hozható összefüggésbe. Kiemelték: ugyanakkor az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek. Ezek közül kiemelkedik az általános forgalmi adóból származó jelentős bevételtöbblet (265,6 milliárd forint). A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1553,7 milliárd forint volt, amely 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok és dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt. És a nyugdíjra is többet költöttek, mint tavaly.
A Népszava szerint nem érheti meglepetésként sem az elemzőket, sem a piacokat, hogy az év első felében az időarányosnál jóval magasabb lett a hiány, hiszen az év első hónapjaira időzítette a kormány az idei államadósság-lejáratok jelentős részét. A következő hónapokban még lesznek nagyobb kamatkifizetések, de a második félévben lecsengenek ezek a kiadások. Ez alapján akár elfogadható is lenne az év elején a kiugró hiány, ám ehhez az kellene, hogy az év második felében a kormány visszafogja kiadásait és a növekedés beindultával a bevételek is nőjenek – tették hozzá. De arra is kitértek, hogy ezzel szemben a kormány már az idén megkezdi a választási osztogatásokat. Arra céloztak, hogy júliustól 50 százalékkal megemeli a családi adókedvezmény mértékét, majd októbertől bevezetik a háromgyerekes nők teljes adómentességét. Hozzátették, hogy csak ez a két tétel csak az idén mintegy 130–150 milliárd forintos többletkiadással jár.
Megjegyezték, hogy eközben a várt gazdasági növekedés beindulása elmarad, a kormány 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkentette az idei várható GDP-bővülést, ám az USA-vámokat is ide számítva reálisabb 1–1,5 százalékos növekedéssel számolni az idén – ez 2 százalékkal lassabb növekedés a tervekhez képes, éves szinten 800 milliárd forintos adókiesést jelent – egyértelműsítették. Ezek alapján egyelőre nem biztatóak a költségvetési folyamatok, a választási osztogatás miatt 2026-ban további egyenlegromlás várható a lap szerint.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. augusztus 10-i adása itt nézhető meg:
