Egyedül Magyarország kérdőjelezte meg a nemzetközi jelentést

„A Transparency International összecsap Magyarországgal a korrupció ügyében” címmel közölt cikket az angol nyelvű The Brussels Times a TI múlt héten közzétett korrupció-érzékelési indexéről. A 180 ország korrupciós helyzetét felmérő index 2019-ről beszámoló idei kiadását ugyanis egyetlen állam kérdőjelezte meg: Magyarország.

A cikk idézte a TI által tett megállapításokat, egyebek között azt, hogy az érdekek összeegyeztethetetlensége, az állami forrásokkal való visszaélés választási célokra, a nem átlátható párt- és kampányfinanszírozás és a sajtó függetlenségének hiánya sok helyen jelen van, és ezt mind az egyes tagállamoknak, mind az EU-nak prioritással kellene kezelni.  

A magyar kormány honlapján január 23-án publikált állásfoglalásban a kormány kommunikációs központja azt állította, hogy a TI-t Soros György finanszírozza. Egyben azzal vádolta az úgynevezett „Soros-szervezeteket”, hogy „hamis és félrevezető jelentéseket közölnek, amelyek még a legalapvetőbb tényeket sem veszik tekintetbe”. A cikk szerint a közbeszerzések minden vizsgált országban kockázatos területek. A kormány állásfoglalása szerint, „Magyarországon a közbeszerzések 2010-től kezdve teljességgel átláthatók voltak”, és az írás ezzel kapcsolatban a magyar közbeszerzési hatóság által publikált adatokra hivatkozott.

A The Brussels Times kérdésére Martin József Péter, a TI magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy a szervezetet Soros finanszírozná. Elmondta, hogy a magyar TI-szervezet évente közzétett pénzügyi jelentésének tavalyi kiadása szerint, 2018-ban a szervezet legnagyobb donora az EU volt, amely a kiadások mintegy felét finanszírozta, míg a Soros-alapítvány a szervezet költségvetésének 13 százalékát állta, de ebben tavaly jelentős változás következett be. A nemzetközi szervezetről nem kívánt részletesen nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy a Nyitott Társadalom Alapítvány nincs az első tíz adományozó között.

Ami a közbeszerzéseket illeti, Martin kifejtette, hogy az EU adatai is eltérnek a kormány állásfoglalásában szereplőktől: az unió szerint 2018-ban 39 százalék volt azoknak a közbeszerzési pályázatoknak az aránya, amelyeken egyetlen pályázó volt, és ez a szám 2019-ben vélhetően eléri a 42 százalékot. „A hatóság csökkenő tendenciát mutatott ki, de ez az alkalmazott módszertanon is múlhat” – mondta.