Egyiptomnak kémkedett az amerikai szenátus kulcsembere

A washingtoni államügyészség vádat emelt Robert Menendez demokrata párti szenátor ellen, külföldi állam javára folytatott kémkedés miatt. A 69 éves politikus, kubai bevándorlók gyermeke, 2006 óta volt tagja az amerikai törvényhozás felsőházának, ahol 2013-2015 között, majd 2018-tól az idén szeptemberi lemondásáig a kulcsfontosságú külügyi bizottság élén állott. E minőségét felhasználva, tájékoztatta az egyiptomi kormányt minden, az országra vonatkozó amerikai tervről, lépésről, egyúttal gondoskodott arról, hogy a törvényhozás ne hozzon Egyiptom-ellenes döntéseket, s ne korlátozza az önkényuralmi rendszernek nyújtott milliárdos amerikai katonai támogatást.

Menendez ellen egyébként már 2015-ben felmerült a korrupció vádja. A szenátor a Demokrata Párt egyik vagyonos támogatójától fogadott el értékes ajándékokat anélkül, hogy kikérte volna ehhez a szenátusi bizottság engedélyét – viszonzásul pedig a támogató érdekében lépett fel a törvényhozásban. Miután azonban az esküdtszék nem tudott dönteni az ügyben, több év után elejtették a vádat. 

Ezután került kapcsolatba a szenátor egy amerikai-egyiptomi üzletember révén Ahmed Helmy tábornokkal, az egyiptomi hírszerzés washingtoni irányítójával. Menendez rendszeresen és kimerítően tájékoztatta a tábornokot az amerikai politikának minden, Egyiptomra vonatkozó tervéről és képviselte a szenátusban Kairó érdekeit. Így például sikerült megakadályoznia, hogy el-Sisi rendszerének az emberi jogokat korlátozó intézkedései miatt csökkentsék az országnak nyújtott, évi több mint egy milliárd dolláros katonai segélyt. Az amerikai külügyminiszter Menendez nyomására segített megakadályozni egy, a Níluson tervezett gátépítést, amelyet az egyiptomi kormány ellenzett. A szenátortól azt is előre megtudták Kairóban, hogy kik lesznek és milyen beállítottságúak az ottani nagykövetségre érkező amerikai diplomaták.

Menendez szolgálataiért több százezer dollár értékben kapott fizetséget, részben aranyrudakban (amelyeket a lakásán megtaláltak), részben készpénzben és ajándékokban. A kifizetések az említett üzletember, bizonyos Wael Hana révén történtek, miután az Kairótól monopóliumot kapott a muszlim vallási előírásoknak megfelelő élelmiszerek exportjára az Egyesült Államokba – ami sokmilliós üzletet jelentett. A szenátor jelentőségét mutatta, hogy Abbas Kamel tábornok, Kairó Általános Hírszerzési Szolgálatának főnöke egy alkalommal maga utazott Washingtonba, hogy a szenátorral találkozzék – máskor egyiptomi otthonában fogadta amerikai emberét. 

Az üggyel kapcsolatban a The New York Times rámutat, milyen átfogó mértékben támaszkodik az egyiptomi elnök diktatórikus rendszere a kémszolgálatra, amely gyakorlatilag mind a politikában, mind a gazdaságban egyre nagyobb és meghatározó szerepet játszik. El-Sisi államelnök korábban maga is a hírszerzés tábornoka, majd védelmi miniszter volt, mielőtt 2014-ben katonai puccs révén hatalomra került. A lap szerint a hírszerzés választja ki az egyiptomi törvényhozás képviselőit és gondoskodik arról is, hogy a média ne bírálhassa a kormányt. Legalább ilyen fontos, hogy a szervezet immár meghatározó szerepet játszik az ország gazdaságában. Tulajdonában van például a kulcsfontosságú East Gas vállalat, amely a milliárdos értékű gázimportot bonyolítja Izraelből. A nagyvállalat jelentős profitja soha nem szerepel az állami költségvetésben, hanem arra használják, hogy fizessék a rendszer támogatóit. Tavaly törvényt hoztak arról, hogy a hírszerző szolgálat alapíthat vállalkozásokat, megveheti magáncégek részvényeit és munkatársai vállalhatnak tagságot azok vezetésében. Így egyre több polgári vagy katonai hírszerző kerül a magánszektor vezetésébe – és gazdagodik meg.

A Menendez-ügy súlyosan megterheli az amerikai-egyiptomi kapcsolatokat. Kairó – joggal – mindig azt hangoztatta, hogy igen fontos partnere az Egyesült Államoknak sok kérdésben, köztük a terrorizmus elleni harcban és a palesztin ügyben. 

Ez aligha változik egyhamar – Washingtonnak a jelenlegi közel-keleti válságban nagyobb szüksége van Kairóra, mint valaha.