Egymás torkát szorongatják a hatalmi ágak Izraelben

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korrupciós ügye 2019 óta húzódik. A kormányfőt csalással, hűtlen kezeléssel és vesztegetés elfogadásával vádolják. A gyanú szerint több mint 200 ezer dollár értékű cigarettát és pezsgőt fogadtak el feleségével együtt egy milliárdos hollywoodi producertől, Arnon Milchantől, hogy a miniszterelnök segítse őt üzleti érdekei szerint. Milchan már az első tárgyalások idején, 2020-ban elismerte, hogy átadta az ajándékokat Netanjahunak. Egy másik vádpont szerint az ország médiatörvényeit úgy alakította, hogy azok megfeleljenek a vezető telekommunikációs cég, a Bezeq érdekeinek – cserébe a Bezeq korábbi tulajdonosának online hírportálja, a Walla a kérésének megfelelő képet festett a miniszterelnökről és családjáról. A vezető napilap, a Jediot Ahronót vezetőjével, Arnon Mozesszel is tárgyalt hasonló okokból, cserébe a rivális lap számára kedvezőtlen módon alakította a médiatörvényeket.

Az izraeli törvények szerint a vád alá helyezett miniszterelnöknek nem kötelező lemondania, csak akkor, ha elítélik. „Elítélhetik Netanjahut a háború alatt is, ennek nincs jogi akadálya. Ha mentességet élvezne ez alól, akkor az eljárás fel lenne függesztve. De az ellenzék részéről nem látok olyan erőt, amely képes lenne olyan nyomást gyakorolni a jogalkalmazókra, hogy sürgősen ítéletet hozzanak. Egyszerűen nincsenek felkészülve egy kormányválság kirobbanására, amivel egy ilyen ítélet járna” – mondta a Hírklikknek Seres Attila újságíró, az izraeli belpolitika jó ismerője.

Az ítélet tehát hónapokkal később, de lehet, hogy csak 2026-ban várható, attól függően, hogy a legfelsőbb bíróság elé kerül-e az ügy. A legfelsőbb bíróság nincs jó viszonyban a kormányzattal: az elnökét az igazságügyi miniszternek, Jariv Levinnek kellene kineveznie, de ő húzza-halasztja az időt. Mivel jelenleg nincs elnöke a legfelsőbb bíróságnak, nincsenek döntéshozó képességük birtokában, már nagyon sürgetik Levint, hogy nevezzen ki egy elnököt. „Egymás torkát szorongatják a hatalmi ágak” – mondta a szakértő.

Ez az első alkalom, amikor egy hivatalban lévő izraeli miniszterelnököt bűncselekmény gyanúja miatt állítanak bíróság elé. A vesztegetésért legfeljebb 10 év börtönbüntetés, esetleg pénzbírság szabható ki, a csalást és a hűtlen kezelést legfeljebb 3 év börtönnel büntetik. Netanjahu abszurdnak nevezte a vádakat múlt hét keddi tel-avivi tárgyalásán, a bírósági eljárást pedig boszorkányüldözésnek tekinti.

A közvéleményt mindenesetre nem rázták meg a kormányfő korrupciós ügyei a háború idején. Seres Attila úgy látja, egyáltalán nem uralja a közbeszédet ez az ügy, sőt, nincs az öt legfontosabb téma között. „A közbeszédben a túszok kérdése sokkal fontosabb: megtesz-e Netanjahu mindent azért, hogy a túszok kiszabaduljanak. A tömegdemonstrációk is erről szólnak, nem a korrupciós ügyeiről. A szíriai összeomlás is nagy kihívásokat állított Izrael elé: mit kezdjenek a Golán-fennsíkkal, a meggyengült Iránnal, és ilyen helyzetben nem szoktak vezetőváltáson gondolkodni” – mondta a szakértő, aki úgy látja, az izraeli miniszterelnök nem készül fellebbezésre, nem érzi valószínűnek, hogy a közeljövőben olyan ítélet születne, ami ellen fellebbeznie kellene.