Egyre több a bizonyíték az orosz rémtettekre

Orbán Viktor a tűzszünetről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal 

Orbán Viktor arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy hirdessen tűzszünetet Ukrajnában. Ezt a miniszterelnök jelentette be, közölve, hogy hosszasan beszélt az orosz államfővel. BBC tudósítása szerint Orbán azt javasolta, hogy az orosz-ukrán béketárgyalásokat tartsák Magyarországon. Erre meg is hívta a két háborús felet, valamint a francia elnököt és a német kancellárt. A magyar kormányfő szerint az orosz elnök pozitívan reagált a kezdeményezésre, bár vannak feltételei. A brit média cég szerint Orbán Viktor egyúttal elutasította, hogy az Európai Unió vezessen be szankciókat az orosz olaj és gáz eladásokra. Egyúttal közölte, hogy Magyarország kész rúbelben fizetni az orosz gázért. A BBC szerint Magyarország ezzel megtöri az Európai Unió egységes álláspotját, amely elutasítja, hogy rubelben egyenlítsék ki az orosz gáz és olaj szállítások számláit.

Megindult az újabb orosz offenzíva

Ezerével menekülnek a civilek a kelet-ukrajnai Donbász vidékéről, miután az orosz erre a területre koncentrálják hadműveleteiket. A második legnagyobb ukrán várost, Harkivot szünet nélkül ágyúzzák az oroszok. Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt is közölte, hogy az oroszok az ország belsejében lévő városokat rakétákkal támadják. Moszkva korábban már bejelentette, hogy kivonja erőit Kijev környékéről és áthelyezi a harcok súlypontját Ukrajna keleti, valamint déli részére. Ennek megfelelően fokozódnak a harci cselekmények a déli országrészben. A leghevesebb összecsapások továbbra is a hetek óta ostromlott Mariupol birtoklásáért folynak.

EU-s olaj és gázembargó jöhet

Közben az Európai Unió Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy az uniónak előbb-utóbb korlátoznia kell az orosz olaj és gáz behozatalát is. Charles Michel az Európai Parlementben beszélt erről. Nemsokkal korábban az EU Bizottság azt javasolta, hogy az unió ne vásároljon több szenet Oroszországtól. Az ezzel kapcsolatos döntés még ma megszülethet.

Zelenszkij az ír parlamentben beszélt

Az oroszok fegyverként használják az éhezést – mondta az ukrán elnök, amikor online mondott beszédet Írország törvényhozásában. Volodimir Zelenszkij szerint azzal, hogy az oroszok blokád alá vették az ukrán kikötőket éhinséget fognak okozni a világ számos országában. Ukrajna ugyanis az egyik legnagyobb gabona exportőr, azonban az oroszok ellehetetlenítik a tengeri szállításokat. Az ukrán elnök arra kérte az ír parlament tagjait, próbálják meg rávenni az unió vezetőit, hogy még szigorúbb szankciókkal sújtsák Oroszországot.  

A pápa is bírál

Ferenc pápa is elítélte a bucsai mészárlást. A Vatikánban tartott audienciáján a Szentatya megcsókolta azt az ukrán zászlót, amelyet a tömeggyilkosságok helyszínéről küldtek neki. A Reuters hírügynökség szerint Ferenc pápa arról beszélt, az Ukrajnából érkező hírek nők és gyerekek elleni szörnyű kegyetlenségekről szólnak, ahelyett, hogy megkönnyebbülést és reményt hoznának. 

Újabb NATO tanácskozás

Brüsszelben, két napos tanácskozáson vitatják meg a NATO tagállamok külügyminiszterei, hogyan tudnák a leghatékonyabban segíteni Ukrajnát. A tárgyalások előtt a szervezet főtitkára, Jens Stolteberg ismét megerősítette, hogy szó sem lehet NATO-katonák, vagy repülőgépek bevetéséről. Úgy vélte, az oroszok most megpróbálják az egész Donbász régiót elfoglalni, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetést létesíthessenek a Krím-félszigettel.

Biztonsági Tanács van, biztonság nincs

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik ugyan, de a világ mégsincs biztonságban” – közölte az ukrán elnök, a Facebookon. Volodimir Zelenszkij előzőleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York -i ülésén mondott videó beszédet. Ebben egyebek közt azt hangoztatta, hogy az ENSZ „jelenleg nem tudja ellátni azokat a funkciókat, amelyekre létrehozták", mert Oroszország vétójogával megakadályozza ezt. Zelenszkij szerint Oroszország hiteltelenné teszi az ENSZ-t és az összes többi nemzetközi intézményt. Azt sürgette, hogy vonják meg az oroszok vétójogát.

Az ukrán elnök megerősítette, hogy a héten Kijevbe várják Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Josep Borrellt, az unió külügyi főbiztosát. „Most Kijev a globális demokrácia fővárosa, az európai kontinensen pedig a szabadságharc fővárosa” – mondja Zelenszkij.

Újabb szankciók

Egyesült Államok újabb büntető intézkedéseket vezetett be Oroszország ellen, válaszul a bucsai mészárlásokra. A Kijev-közeli településen több mint 400 civilt gyilkoltak meg az orosz megszálló csapatok. Washington megtiltott minden újabb oroszországi beruházást és további orosz állampolgárok ellen hozott szankciókat. Közöttük van Putyin elnök két lánya is. A francia szenátus pedig azt vizsgálja, miként lehetne az orosz milliárdosok lefoglalt vagyonát szétosztani az ukránok között.

Orosz rémtettek

„Az orosz külügyminiszter jöjjön Bucsába, nézze meg a halottakat, aztán mondja a meggyilkoltak hozzátartozóinak szemébe, hogy az egész nem igaz.” Ezt a Kijev-közeli városka polgármestere mondta a BBC-nek. Anatolij Fedoruk így reagált arra, hogy Szergej Lavrov, a moszkvai diplomácia vezetője tagadja az orosz katonák által elkövetett mészárlást. Fedoruk azt is elmondta, hogy a várost megszálló oroszok különösen a helyi politikai vezetőkre vadásztak. Arról is beszámolt, hogy egy várandós asszonyt a szeme láttára lőttek agyon – bár a férje könyörgött a felesége életéért. 

Egy másik, Kijevtől alig 60 kilométerre észak-nyugatra lévő városban, Borodjankában is több száz civil veszthette életét. A BBC helyszínen járt tudósítója arról számolt be, hogy az orosz bombázások és ágyúzás következtében összeomlott házak romjai alatt rengeteg áldozat lehet. Felkutatásuk csak most kezdődött, mert a várost csupán néhány napja foglalták vissza az ukrán erők.

Éhen és szomjan halnak a civilek a március eleje óta ostromlott Mariupolban. Ezt a város alpolgármestere nyilatkozta. Az oroszok megállás nélkül bombázzák és tüzérséggel lövik a várost, ahol már hetek óta nincs se víz, se villany és az élelem is fogyóban. A Nemzetközi Vöröskereszt ugyanakkor közölte, hogy az ostromlók napok óta nem engedik a városba a segélyszállítmányokat és azt is megtagadták, hogy civilek újabb csoportját evakuálják. A brit védelmi minisztérium legújabb jelentése szerint az oroszok így próbálják megadásra kényszeríteni a Mariupolban harcoló ukrán csapatokat. Bár a támadóknak mostanra sikerült a város jelentős részét elfoglalniuk, a védők még mindig keményen ellenállnak. Ukrán közlés szerint erőik már több mint 40 napja kitartanak.

USA: katonai támaszpontokat Kelet-Európában

Az amerikai nagyvezérkar elnöke azt sürgette, hogy Egyesült Államok létesítsen állandó katonai támaszpontokat a kelet-európai országok területén. Mark Milley tábornok a washingtoni Kongresszus előtt arról beszélt, hogy az oroszok elrettentése érdekében fontos lenne ilyen előretolt bázisok építése a NATO keleti szárnyán. Úgy vélte, hogy Lengyelország, Románia, a balti államok és több más ország is bizonyára örömmel venné ezeket katonai létesítményeket, s még fizetnének is értük. A tábornok Magyarországot külön nem említette.

A csehek már tankokat is küldenek

Csehország harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket szállít Ukrajnának. Ezt vezető cseh kormánytisztviselők erősítették meg a Reuters hírügynökségnek. Úgy tudni, hogy öt T-72-es tankot és ugyanennyi BVP-1 lövészpáncélost küldtek Ukrajnába. Ezzel Csehország az első uniós állam, amely nehézfegyverzettel segíti Kijevet. Előzőleg Németország is hozzájárult, hogy a csehek olyan páncélozott csapatszállítókat küldjenek Ukrajnába, amelyeket az egykori NDK hadseregétől vettek át. A cseh védelmi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy a harckocsik és lövészpáncélosok szállítását sem megerősíteni sem cáfolni nem tudja, de Prága könnyű- és nehézfegyverek szállításával is segíti Kijevet.

„Szent Javelin”, Ukrajna védelmezője

Az USA 100 millió dollár értékben Javelin páncéltörő rakétákat szállít Ukrajnának. A hírt a Pentagon szóvivője jelentette be. John Kirby szerint az ukránok igen hatékonyan harcolnak ezekkel a vállról indítható páncéltörő fegyverekkel. Ez már a hatodik katonai segélycsomag, amelyet az Egyesült Államok a háború kitörése óta Ukrajnának küld. Ezzel együtt eddig összesen 1,7 milliárd dollárnyi fegyvert és katonai felszerelést kaptak már az ukránok.

India is bírál

India is elítéli a bucsai mészárlást és sürgeti, hogy független bizottság vizsgálja ki a történteket. Ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén jelentették be. India korábban tartózkodott attól, hogy egyértelműen elítélje Oroszország Ukrajna elleni invázióját, amiért számos bírálat érte az Egyesült Államok és Ausztrália részéről. Új-Delhi óvatosságát az indokolja, hogy India nagyban függ az orosz olajszállításoktól. A Kijevhez közeli városban elkövetett gyilkosságok azonban úgy tűnik, határozott állásfoglalásra késztették Indiát is.

Kínai youtuber letiltása

A YouTube felfüggesztette egy Ukrajnából jelentkező kínai vlogger fiókját. Wang Ji-Shian négy éve Odesszában él és a háború kezdete óta rendszeresen készít tudósításokat az oroszok pusztításairól. A Szabad Ázsia Rádiónak nyilatkozva azt mondta, ezzel akarja ellensúlyozni a hivatalos kínai propagandát, amely nem hajlandó elítélni az orosz agressziót. A vloggert korábban már többször is megfenyegették, hogy ne provokálja Pekinget. Saját hazájában letiltották a műsorait, miután a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozott. A YouTube most arra hivatkozva függesztette fel Wang videóinak közzétételét, hogy egy korábbi posztjában erőszakos jeleneteket tett közzé.