Egyre több magyar ingázik napi vagy heti rendszerességgel Ausztriába
Az Ausztriába ingázó magyarok Mekkája Sopron, a városba költöző tömegek azonban nemcsak a lakosság számának emelkedését hozták, hanem a zsúfoltságot, a csillagászati lakás- és albérletárakat, az építkezési lázat, a közlekedési dugókat, a parkolási nehézségeket és mindazokat a problémákat, amelyek egy gyorsan növekvő település velejárói.
Tény, hogy egyre több magyar ingázik napi vagy heti rendszerességgel Ausztriába. Pontos adatok ugyan nincsenek, de egyes tanulmányok szerint naponta már 50–60 ezren járnak át Ausztria és Magyarország között, többségük Sopron környékéről – közölte a HelloVidékkel Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Sokan az ország keleti feléből indulnak, aztán gyakran Sopronban vagy környékén keresnek bázist – innen könnyebb az ingázás, szabadnapokon pedig hazautaznak.
Közülük egy Tibi, aki Sopronban bérel lakást, míg családja egy Miskolc környéki faluban él. Ő maga Burgenlandban dolgozik egy építési vállalkozónál. Mint meséli, Sopronba szinte csak aludni jár, amint teheti, hazautazik. Párja szintén miskolci. „Elszabadultak az albérletárak is, lakást venni szinte horror, de még mindig olcsóbb így, utazási költségekkel együtt, mintha Ausztriában bérelnék” – mondja, hozzátéve, hogy már öt éve így él így, de gyűjtöget.
A helyiek közül sokan egyre nehezebben viselik az ingázók tömegét
„Megváltozott Sopron” – panaszkodnak, és gyakran gyanakvással tekintenek a külföldi munkavállalókra. A soproniak szerint a tömeges jelenlét mára élhetetlenné tette a várost.
Nem véletlen, hogy Sopron lett a nyugatra ingázók Mekkája, hiszen a határszél városai közül Sopronból a legkényelmesebb mozogni, a közlekedési viszonyokat tekintve innen a legkönnyebb elérni a munkahelyekben bővelkedő észak-burgenlandi térséget, sőt Bécset is, többek között a kiváló vonatközlekedésnek köszönhetően.
Egyre többen és többen próbálnak Ausztriában boldogulni
Nógrádi József szerint míg 1995-ben az Ausztriában dolgozó magyarok száma 9 400 alatt volt, addig 2002-re már csaknem 12 000 főre, 2010-re 26 000-re, 2019-re pedig 97 000-re nőtt. Frissebb adatok kizárólag a 2022-es népszámlálásból állnak rendelkezésre.
Az ingázás fő mozgatórugója egyértelműen a jelentős bérkülönbség
A 2025-ös osztrák mediánbér körülbelül 1,8 millió forint, szemben a magyar medián bruttó 564 000 forintjával. A kint dolgozó magyarok kezdő bére körülbelül 800 000 forint, ami nagyjából a minimálbérnek felel meg. Az osztrák szakmákra vonatkozó kollektív szerződések meghatározzák az adott szakterület minimálbérét – közölte Nógrádi József.
A jövedelem az első évi 13 000 euróig kint Ausztriában adómentes, ezt követően pedig progresszív adókulcsok érvényesek, azaz a jövedelem növekedésével emelkedik az adó mértéke.
Hozzátette: 13. és 14. havi bérek is járnak, így az éves átlagbérek akár kétszeresére-háromszorosára is nőhetnek a magyarországi jövedelmekhez képest.
Az ingázók nagy része itthon költi el a pénzét. A helyi vállalkozások gyakorlatilag ebből élnek, hiszen a szolgáltatások és a kereskedelem a hazai keresletre épül.
A munkaerőhiány bizonyos ágazatokban egyértelműen érezhető. Komoly gondot jelent az elvándorlás, miközben az ország nyugati része komoly elszívó erő is egyben, hiszen más régiókból vonzza a munkaerőt.
