Egyre több nyugdíjas van nagyon nehéz helyzetben
Farkas András szerint egyfajta „pénzügyi perverziót” okoz az, hogy nem azonos értékűek egyes szolgálati évek.
Van sok olyan intézkedés, ami könnyű és kockázatmentes, amit nagyon gyorsan meg kellene lépni. Jelen pillanatban éppen fölemelkedett 65 évre a nyugdíjkorhatár, de folyamatos az igény mind a finanszírozási, fenntarthatósági szempontokból, mind a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy a nyugdíjkorhatárt ne ilyen mereven határozza meg egy rendszer, hanem lehessen automatikusan igazítani ahhoz, hogy mennyi időt fogunk még élni a 65 éves életkorunk után – magyarázta a Klikk TV Szempontok című műsorában Farkas András nyugdíjszakértő. Azt is hozzátette: ezt már 13 európai uniós tagállam bevezette.
A szakértő szerint egyfajta „pénzügyi perverziót” okoz a nyugdíjrendszerben, hogy nem azonos értékűek az egyes szolgálati évek. Magyarországon a nyugdíj alapvetően két dologtól függ: milyen hosszú szolgálati időt szereztünk az életünk során, a másik dolog pedig az, hogy mennyit kerestünk. Farkas szerint a nagyon furcsa történelmi okokból beragadt, kicsit furcsa jellemvonását a magyar nyugdíjrendszernek körülbelül öt perces jogalkotási munkával ki lehet egyenesíteni.
A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban azt mondta: ez önmagában 450 milliárd forintos tétel, jövőre már 467 milliárd forintos plusz tétel a költségvetésben, a nyugdíjköltségvetésben, és ennek csak részben van meg a járulék-fedezete. Egy nagyon hasonló, de még ennél is súlyosabb problémát okoz a 13. havi nyugdíj a szakértő szerint, ugyanis a 12 havi nyugdíjhoz képest ez automatikusan 8,3 százalékkkal magasabb nyugdíjas jövedelmet jelent, a plusz egyhavi nyugdíj. Ennek meg végképp nincs semmilyen járulékfedezete, ezt úgy, ahogy van, adóbevételekből kell odaadni, mert a járulékbevételek erre nem alkalmasak, mert nincs erre vonatkozó járulékbevételünk – mondta. Így összességében ez a két tétel hozzájárul ahhoz, hogy idén 1072 milliárd forintot kellett a nyugdíj költségvetésében pótlólagosan odaadni egyéb adóbevételek terhére, mert a járulék és szocho bevételek nyugdíjkasszát megillető része nem volt arra elegendő, hogy a jelen pillanatban 5555 milliárd forintos nyugdíjkasszát fedezni tudja – magyarázta a szakértő.
Mint mondta, minden olyan évben, amikor az infláció az alacsonyabb szintű, mint a nemzetgazdasági átlagkereset nominális növekedése, rosszabbodik a nyugdíjasok helyzete, hiszen az ő nyugdíjukat kisebb mértékben emelik, mint amennyire az átlagkereset tud nőni az országban. „Jelen pillanatban ez egy nagyon kritikus folyamat volt. Nagyon meredek volt ez az elszegényedési csúszda, ezen enyhített a 13. havi nyugdíj visszavezetése” – részletezte.
A szakértő szerint egymillió nyugdíjas van, aki nem éri el a medián nyugdíj értékét, ami 186 ezer forint. Közülük most már több mint 200 ezer ember nem éri el még a szegénységi küszöbnek nevezhető 110-120 ezer forintos havi nyugdíjat sem, és ezeknek a száma nő. Ami azt jelenti, hogy a nagyon alacsony nyugdíjasok száma elkezdett nőni annak ellenére, hogy a nyugdíjemeléseket végrehajtják, csak az a baj, hogy a nyugdíjemelésnek a százalékos mértéke az azonos minden összegű nyugdíjra. Tehát a 60 ezer forintos minimális nyugdíjas is most például 3,1 százalékos korrekciót kap majd, meg a 3 millió forintos nyugdíjas is 3,1 százalékos – részletezte.
Farkas arról is beszélt, hogy a nyugdíjrendszer megreformálása egy nagyon lassú folyamat, ami majd a fiatalabb generációt fogja érinteni. „Mindig nagyon nehezen nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez, mindaddig, amíg nincs nagy baj, és jelen pillanatban a látszat ellenére sincs nagy bajban a magyar nyugdíjrendszer, hiszen fizetik a nyugdíjakat, mindig gondosan ügyelnek arra, hogy meglegyen a fedezet, ha nincs elég járulék, akkor az adóból, tehát látszik, hogy a nyugdíjakkal nem nagyon szórakoznak” – fogalmazott a műsorban.
A teljes interjút a Klikk TV Szempontok szombati adásában nézheti meg.
