Egyszerre gyilkos és öngyilkos lépés a vétó
„Kicsit távolabbról nézve Orbánnak nem is jön nagyon rosszul ez a vétó-ügy, addig sem kell elszámolnia a járványügyi cselekedeteivel, amíg a vétójával foglalkozunk... akár elterelés is lehet ez, miként egyébként annak gondolom az Alaptörvény-módosítás nevű borzalmat is” – mondta portálunknak Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint, nem feltétlenül végső álláspont a belebegtetett vétó, érdemes megvárni a csütörtöki online állam- és kormányfői megbeszélést. Elérhetnek talán valamifajta kompromisszumot, s ha mégis vétózik Orbán, az EU-nak még mindig marad mozgástere. „Azon azért nagyon csodálkozik az ember, hogy miért feszegeti ezt a kérdést a magára olyan nagyon büszke magyar kormány, amely váltig állítja, minden rendben van nálunk a jogállamiság terén” – jegyezte meg némileg malíciózusan. Akárhogyan is: ami most történik, az senkinek sem áll az érdekében, Orbánnak sem feltétlenül, de a magyar társadalomnak végképp nem.
Mint portálunk is beszámolt róla, Magyarország és Lengyelország tegnap deklarálta, hogy meg fogja vétózni az Európai Unió következő hétéves költségvetését és az újjáépítési programot, amiért jogállamisági feltételekhez kötik az uniós támogatások kifizetéseit. Egyelőre ez még nem hivatalos lépés, csak „ígérvény”, ennél többet fogunk tudni majd a csütörtökre tervezett állam- és kormányfői videós csúcs után. Ezzel együtt is felmerül a kérdés: mit tudnak kitalálni az EU-ban, ha valóban vétózni fog a két ország?
„Várjuk meg a csütörtököt” – ez volt az általunk megkeresett Horn Gábor első reakciója. Mint kifejtette: szerinte nincs még feltétlenül vége ennek az ügynek, „nem látom, hogy lezárult volna, azt hiszem, hogy ez nagyon rossz forgatókönyv, olyan, ami senkinek sem jó”. Úgy látja, hogy még lehetnek kompromisszumos lehetőségek, igaz, ezeket nehéz lenne modellezni. Mindenesetre vétó még nincs, egyelőre „csak” jelezve van – mondta.
Élet-halál harc lenne?
„Nagyon abszurd a helyzet, hiszen 25 tagállammal ment szembe kettő, bár igaz, hogy a Brexit is hasonló volt, s akkor is azt hittük, hogy az utolsó pillanatban félrerántják a kormányt, ami azonban mégsem történt meg” – mondta. A diplomácia sok mindent kibír – szögezte le, hozzátéve azonban: olyan kompromisszum biztosan nem születhet, hogy elvetik a jogállamisági feltételt. Már csak azért sem, mert akkor mások – például a hollandok – vétóznának.
De vajon egy visszatáncolást hogyan tudna idehaza arcvesztés nélkül eladni Orbán? – kérdeztük. Horn szerint, Orbán sok mindenre képes, s mint tudjuk, kommunikációban egyenesen kiváló.
A lengyelek láthatóan puhább álláspontot képviselnek, azonban Orbán számára ez élet-halál harc – mutatott rá Horn. Aki – hasonlóan ahhoz, ahogy Balázs Péter korábbi külügyminiszter, uniós biztos nyilatkozott tegnap portálunknak az ügyben – fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Orbánék mélyen hallgatnak arról, hogy nem sikerült megteremteni a visegrádi egységet. „A szlovákok és a csehek nem képviselik ezt az öngyilkos és egyben gyilkos álláspontot” – fogalmazott sarkosan a politikai elemző.
Eltereli a figyelmet a járványkezelés hiányosságairól
Ugyanakkor távolabbról nézve, Orbánnak nem jön ez az ügy rosszul, hiszen amíg ez a téma, addig sem kell válaszolnia a kemény járványügyi kérdésekre, nem kell elszámolnia azzal, hogy hányan és miért halnak meg, mit kellett volna tenni, stb. – vetett fel egy érdekes szempontot Horn. Aki egyébként „az Alaptörvény-módosítás nevű borzalmat is” terelésnek tartja. „Már csak ezért sem biztos, hogy a vétó végleges álláspont” – tette hozzá.
Horn elismerte, hogy a világ kormányainak – így a magyarnak is – nehéz most a helyzetük, hiszen amivel szembe kell nézzenek, a járvány az összes következményével, nem más, mint egy átláthatatlan, kezelhetetlen, szinte megoldhatatlan problémahalmaz. „Ehhez képest lehet rövid távú és kommunikációs oka is ennek a vétónak, hiszen addig sem a járványügyben tett és meg nem tett lépésék adják a témát”.
Vajon képes-e visszalépni Orbán?
„Persze azt is tudjuk, hogy Orbán fafejű és nehezen eltántorítható politikus” – ismerte el, amikor azt kérdeztük tőle, mi van akkor, ha végül mégiscsak beváltja a vétó-fenyegetést? Horn szerint, azonban az EU-nak még akkor is marad mozgástere.
Egyetért azokkal, akik úgy vélik, az egyik lehetséges forgatókönyv – ami persze sok ország számára nem kedvező –, hogy az eurózóna tagállamai külön lépnek, ezt ők ugyanis megtehetik. És ha kell, meg is teszik, hiszen a legnagyobb bajban lévő országok – a portugálok, az olaszok és a spanyolok – euróövezeti tagok. Horn szerint emellett az EU akár nyithat egy új csoportot is azon országok számára, amelyek vállalják az újjáépítési alap feltételeit. Ebben az esetben persze külön kell választani a hétéves költségvetést és az újjáépítési alapot. Igaz, így már nem is két-, hanem háromsebességűvé válna az Európai Unió, de hát már régóta szó van arról, hogy többsebességűvé tennék. Ám mindezzel együtt, Horn továbbra is annak adja a legnagyobb esélyt, hogy egy furcsa és kezelhetetlen kompromisszum jön majd létre. Ezzel pedig visszatérünk a szokásos európai uniós mismásolós gyakorlathoz.
Az EU most tanulja, amit a magyarok már jól ismernek
Akárhogyan is, az, ami most történik, jól bizonyítja a régen ismert tényt: az EU nincs jó állapotban. Recseg-ropog, alapvető problémákra nem talál megoldást – ha egy nemzetállam kerülne ilyen helyzetbe, akkor valószínűleg az a kormány bukásához és új választás kiírásához vezetne – fejtegette a Republikon Intézet vezetője.
Egy érdekes szempontra is felhívta a figyelmet: annak abszurditására, hogy két tagország áll ellent 25 tagállamnak. Másként fogalmazva: a demokratikusan megválasztott parlamenti képviselők és kormányok négyötöddel döntöttek a jogállamisági feltételek beemeléséről, ám egy szűk kisebbség egyáltalán nincs tekintettel erre. „Mi, magyarok, persze már megszoktuk ezt a helyzetet, úgy tűnik, most az EU is megtapasztalhatja, és elgondolkodhat azon, hogyan találjon megoldást” – mutatott rá.
