Elérhetősége nincs, de jól fizetett vezetője már van a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak
Tudják, hol van a tavaly decemberben életre hívott és február elsejétől már teljes gőzzel üzemelő Szuverenitásvédelmi Hivatal székhelye? Nos, bejegyzett címe szerint Budapesten, a Kossuth tér 1-3 alatt. Hogy ez az épület nem más, mint a Parlament? Ja, tényleg! A hivatalnak ugyanis jelenleg csak munkatársai, valamint Lánczi Tamás személyében hat évre kinevezett, havonta 5 millió forintot kereső, mindemellett mentelmi jogot élvező vezetője van, valódi elérhetősége – úgy mint létező címe, honlapja, e-mail-je, telefonszáma – egyelőre nincs.
Január elején a Hír TV-nek adott interjúban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor még csak leendő, ám azóta hivatalba lépett vezetője igyekezett megnyugtatni az intézmény megalakulása miatt aggódókat. Ebből kifolyólag azt közölte a nagyközönséggel, hogy csak azoknak kell tartaniuk tőlük, akiknek van félni valójuk, mert idegen érdekeket képviselnek. A hivatal Lánczi elmondása szerint ugyanis nem nyomoz és nem szankcionál, csupán vizsgálódik, az aggodalmaskodókat pedig arra kérte, hogy bízzanak benne. Hogy ennek a bizalomnak mi lenne az alapja, nem fejtette ki bővebben, legyen elég annyi, hogy a Legfőbb Szuverén által vezetett intézmény tevékenysége a vizsgálódásra fókuszál. Vagyis, nem kell attól tartani, hogy bárkit bíróság elé állítanak, elítélnek, mindössze arról van szó, hogy rámutatnak a bűnösre: tessék, ő az, vigyétek!
A hivatal azóta megkezdte működését, ám miután az állampolgárok számára gyakorlatilag elérhetetlen, mégsem lehetünk felhőtlenül elégedettek. Ha ugyanis egy jogkövető polgár segíteni kívánná a hivatal munkáját, és közölné velük, hogy tudomására jutott: van olyan párt, amelyik egy időben külföldről érkező eurókból tartotta fenn magát, akkor erről a kirívó törvénysértésről nem tudja tájékoztatni az intézményt. Márpedig van ilyen párt, mégpedig – sokak számára bizonyára meglepő módon – a Fidesz az. Orbán Viktor pártját ugyanis a német CDU Konrad-Adenauer pártalapítványa 2004 és 2006 között évente 20 ezer, 2007 és 2010 között pedig évi 30 ezer euróval támogatta. (Ezek az adatok – egyéb támogatások mellett – a kötcsei pikniknek nevezett fideszes dzsemborikat rendező Polgári Magyarországért Alapítvány honlapján olvashatók.) Ugyancsak kapott pénzt a Fidesz a másik német jobboldali párt, a bajor CSU Hanns Seidel Stiftung nevű alapítványától is, ezeket a juttatásokat azonban Orbánék nem verték nagydobra.
Lehet persze, hogy Lánczi Tamás és a számára magas hivatalt biztosítók nem a Fideszre, hanem főként az ellenzéki térfélen tevékenykedőkre – pártokra, civil szervezetekre és szerkesztőségekre – gondoltak, amikor megszövegezték, majd az országgyűlés 135 bátor emberével elfogadtatták a szuverenitásvédelmi törvényt, lehetővé téve a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását.
Ami miatt egyébként az Európai Bizottság épp a napokban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület közleménye szerint ugyanis a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvény sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget.
Mindezek alapján nem lehetünk büszkék arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatallal nem az a legnagyobb baj, hogy se címe, se más elérhetősége nincsen.
