Pulai: ha az ellenzék újságot alapít, azt nem veri majd nagydobra

– A hétvégén a Momentum bejelentette, hogy beszáll a közös listába. Vajon ez csak egy formális deklaráció, vagy ennek a döntésnek volt komoly tétje?

– Ez az egyik legkomolyabb és legfontosabb döntése a Momentum vezérkarának, s egyben a legbölcsebb is! Tehát szó sincs arról, hogy ez pusztán egy formális határozat lenne.

– Miért fontos és miért bölcs, hisz' a kormány is ebbe az irányba tolja az ellenzéket?

– Azért, mert a Momentum vezérkara ebben az ügyben nem egységes. Még az sem kizárt, hogy a párt csatlakozása a közös listához a kisebbségi álláspont a politikai közösségen belül.  Az pedig teljesen szokatlan gyakorlat a magyar politikában, hogy egy párt elnöksége egy kisebbségi ilyen megosztó álláspontot foglal el.

– Ha ez így van, akkor miért ment szembe saját tagsága egy részével a Momentum elnöksége?

– Azért, mert érzékelte a nyomást a választók irányából, a Momentum szavazóinak 80 százaléka egylistás összefogást akar. Ezt már több országos, és fővárosi kutatásunk is megerősítette. Ha egy párt vezérkara mindezt figyelmen kívül hagyja, annak nagyon komoly következménye lehet.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy 2018-s országgyűlési választáson az LMP és a Jobbik szavazóinak 90 százaléka is az összefogás mellé állt, de ezt a két párt vezetői és tagsága nem akarta. A választási eredményt és a pártok támogatottságának alakulását ismerjük. Tehát az ellenzéki pártokban ma már megvan a belátás, hogy nem politizálhatnak a választóikkal szemben.

– Kétségtelen, szinte valamennyi párt a közös lista mellett döntött, beleértve tehát a Momentumot is, ámbár a Jobbik politikusai és talán szavazói is a két lista hívei voltak. Ez nem okoz zavart?

– A Jobbiknál ez ügyben még nincs végleges döntés. De a párt vezetősége azt nyilatkozta, hogy azt a megoldást választják, amelyik jobban szolgálhatja a kormányváltás érdekeit. Meglepődnék, ha külön lista mellett döntenének végül.

– Ön is úgy látja, hogy ma az egy listának van nagyobb esélye, vagy játszhat még a két lista is?

– Ismerve a választási rendszert, a leghatározottabb véleményem, hogy egy listával van a legnagyobb esélye az ellenzéknek a győzelemre. Egyébként a választók mellett, az összefogásra készülő partnerek, tehát versenytársak is az együttműködés irányában tolják a pártokat. Eddig ez azért volt nehéz, mert olyan pártok készülnek összefogni, akik egyben versenytársak is voltak. Tehát a pártoknak sok mindent fel kell adni az identitásból, az önálló politizálásból. Ez pedig elég nehéz döntés.

– Erről egyelőre annyit tudunk, hogy megemelik az országos lista állításához szükséges létszámot. A korábbi 27 egyéni képviselő helyett a Fidesz 50, a kormánynak „bedolgozó” Volner János 71-et szeretne. Ez lényeges változás?

– Ez nem dőlt el, egyelőre Volner János javaslatát még nem szavazták meg. Tehát jelenleg a Fidesz javaslata érvényes, vagyis 50 egyéni képviselő indítása esetén lehet majd országos listát állítani.  De nemcsak ez a választási törvénymódosítás tolja az egyetlen lista felé a pártokat. Erről szól az érvényben lévő választási törvény is, amelyet minden választáskor módosítottak, általában úgy, hogy az a Fidesz-KDNP érdekeit szolgálja.

– Azzal, hogy a Fidesz az egyetlen lista irányába tolja az ellenzéket – amely egyébként a nagyobb győzelem esélyét is adja –, azzal a saját pártja érdekei ellen cselekszik. Feltételezhető ez Orbán Viktor pártjától?

– Úgy gondolom, a Fidesz azzal számol, hogy ez az összefogás mindenképp be fog következni. Ebben valószínű, igaza is van. Épp ezért a kormánypártnak az a célja, hogy az „új valóságra” felkészüljön, vagyis politikai értelemben a centrális erőtér megszűnése utáni időre készül. Ebből a helyzetből igyekszik kihozni a párt a legtöbbet, vagyis miután megakadályozni nem tudja, élére áll a folyamatnak. A választási törvény folyamatos „bütykölése” ezt a célt szolgálja.

– Hogy kell ezt elképzelni?

– Helyzetbe hozzák azokat az ellenzéki identitással rendelkező pártokat, amelyeknek a szavazói is a kormányváltást szeretnének, de nem részesei az ellenzéki összefogásnak. A cél az, hogy az egységes ellenzéktől néhány százaléknyi voksot elraboljanak. Úgy gondolják – egyébként jogosan –, hogy minden százalék sorsdöntő lehet a választás kimenetele szempontjából.

Ezzel akarják megakadályozni, hogy az ellenzéki identitású és szavazójú pártok olyan jelölteket indítsanak, akik az ellenzéki összefogásnak nem okoznak kárt, de az ellenzéki párt is megmaradhat és képes működni.

– Elsősorban a Pálinkás József által vezetett új konzervatívokra gondol, amely a Fidesztől képes jobboldali szavazatokat szerezni?

– Igen, egyelőre nem látjuk, hogy Pálinkás csapata be tud, vagy be akar-e tagozódni az ellenzéki egységbe. De említhetném a Kétfarkú Kutya Pártot is. 

A végső elszámolásnál ez a néhány százaléknyi szavazó is számít majd, hisz' a korábban ugyanezt a feladatot sikeresen ellátó kamupártok rendszere dögledezik. A választók ugyanis megtanulták már, hogy azokra nem érdemes szavazni. Tehát a Fidesz arra készül, hogy a centrális erőtér halott, szükség van egy új „zavaró” rendszerre.

– A következő lépés lehet az ellenzék közös programjának kidolgozása, talán még a Fidesz szavazói is erre számítanak. De vajon képes-e a sokféle párt hihető programot elfogadni, ami visszaállítja a jogállamot?

– Igen, ezt az ellenzéki pártoknak meg kell ugraniuk, s gyorsan hozzáteszem, hogy ez egyáltalán nem lesz nehéz! Ugyanis az ellenzéki pártok ideológiai értelemben meglehetősen közel állnak egymáshoz. A programelemek különbsége pedig könnyen egyeztethető. Emiatt nem nyugtalankodnék, sőt, még azt is hozzátenném, hogy a jelenlegi ellenzék szűkebb ideológiai spektrumon áll, mint a Fidesz. Vagyis, ha van egy igazi néppárti törekvés az ellenzéki oldalon, akkor nem lehet probléma.

– Ennek némileg ellentmond, hogy vannak az úgynevezett szabad városok, sokféle szellemi irányzattal, de a közösség egy éve képtelen volt egy országos napilapot, vagy más médiumot létrehozni. Hiányzik a cselekvőképesség?

– Gondolom, hogy zajlik a munka. Ez időigényes feladat, sok szereplővel kell egyeztetni. Az ilyet nem szokták előre nagydobra verni.

– Egyébként pedig az ma már kimondható, hogy az ellenzék közös listán indul, de lehet egyetlen választási párt is, esetleg mindenki külön indul, és megtartja az arcát?

– Ezt még nem tudjuk. Részben, mert a pártok sem tudják, hisz' nem is kell még tudni. Egyébként jó lesz óvatosnak lenni, mert a Fidesz még belerondíthat a terveikbe.

– Magyarul: az ellenzéknek óvatosan kell ismertetni a saját stratégiáját, mert a Fidesz egy éjszaka alatt képes olyan törvényt hozni, amivel megbénítja az ellenzéket?

– Így van.

– Az világos az ön számára, hogy a Fidesz az országot milliárdokkal megrövidítő pénzügyi vétóval, a szörnyű antiszemita felhangokkal, amit Demeter Szilárd előad, vagy a kisgazda tempót felvett Deutsch Tamás végül is kinek politizál?

 – Saját közönségének játszik a párt, vagyis a Fidesz csak önmagával foglalkozik, s nem pedig az országgal. Nincs már meg az a magabiztosság, ami korábban megvolt.

– Ez azért érdekes, mert az egykor szebb napokat látott kormánypárti napilap szerint a Nézőpont intézet mérése azt jelzi, hogy a magyarok 59 százaléka „inkább elégedett” Orbán Viktor járvány idején mutatott teljesítményével.

– Nálunk mások lesznek a számok a héten. A kormány már jó ideje a politika szolgálójának tekinti a közvélemény-kutatási eredményeket is. S persze, elég sokat költ rá.

– Ennek ellenére, az ellenzék folyamatos erősödését mutatják mértékadó kutatóintézetek.

– Abszolút így van.

– Át lehet-e ezzel a hírrel törni a kormánypárti médián?

– Nem lehet, de szerintem nem is kell. Az ellenzéknek úgy kell nyernie, hogy a mai politikai- és médiaviszonyok nem fognak javulni számára 2022-ig. Az ország leuralása nem fog megváltozni. Ezzel együtt kell nyernie, de ezzel együtt lehet is nyerni.