Elképesztő pálfordulás Magyarországgal szemben (is)

„Macron drámai fordulata” – ezzel a címmel írt kommentárt a Der Standard bécsi lapban Paul Lendvai, aki szerint  a francia elnök a váratlan külpolitikai különútjaival egyre nagyobb ingerültséget, sőt, közfelháborodást vált ki két héttel a NATO-csúcs és a katonai szövetség megalakulásának 70 évfordulója előtt. Valóban riasztó retorikáról, továbbá Oroszországgal és Magyarországgal szemben elképesztő pálfordulásról van szó – szögezi le Lendvai.

Különösen a The Economist hetilapban megjelent hosszú, és egy államfő részéről példátlanul szókimondó interjúja miatt Angela Merkel és Donald Tusk is helyreutasította. Macron ugyanis kifejtette, hogy Európa a szakadék szélén áll, emellett a NATO-t agyhalottnak minősítette, és egyben megkérdőjelezte a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét. Hangsúlyozta a francia vezető szerepre való igényt, és Európa stratégiai autonómiájának kiépítése mellett emelt szót. Hozzátette azonban, hogy ez legalább egy évtizedig eltarthat, és ehhez az is szükséges, hogy az EU felülvizsgálja a Moszkvához való viszonyát azzal a céllal, hogy „stratégiai párbeszédet” alakítson ki Oroszországgal. 

Tusk azzal válaszolt Macronnak, hogy búcsúbeszédében megállapította: Oroszország nem stratégiai partner, hanem stratégiai probléma. Macron 2018 őszén még azt mondta egy tévéinterjúban: „Putyin álma, hogy szétszedje az EU-t”. Akkoriban Orbán Viktor, Putyin legszorosabb európai barátja még az EU-ban a fő ellenségének minősítette Macront. Most azonban a francia elnök interjújában azt mondta, hogy ő és Orbán hasonlóan értelmezi az orosz kérdést, és talán Orbánnak a V4-ben betöltött intellektuális és politikai kulcsszerepének köszönhetően sikerül meggyőzni Lengyelországot is erről a szemléletről. 

Mindez megmutatja, milyen hihetetlen fordulatot tett a francia vezető egyetlen év alatt. A bűnös elbizakodottságot mutatja, hogy Macron alig két héttel később a párizsi békefórumon mondott beszédében éppen Heller Ágnest idézte, aki nemrég bekövetkezett haláláig Orbán egyik legeltökéltebb ellenfele volt. 

Macron márciusi közigazgatási választások előtti sikeréhségét, és ebből fakadó türelmetlenségét, kiszámíthatatlanságát érzékelteti, hogy korábbi legszorosabb szövetségese, Angela Merkel mit sem tudott a nagy felhajtással bejelentett új biztonsági koncepcióról. 

A francia államfő külpolitikai lóugrásainak, a Merkel-Macron tengely szétesésének és Donal Trump NATO-partnerekkel szembeni várható ténykedésének háttere előtt alighanem papírhulladéknak bizonyul majd Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök felszólítása, miszerint „Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét” –írta Lendvai.