Ellentéteket próbálnak szítani a katások és a nyugdíjasok között

A miniszterelnök interjúnak álcázott újabb szózatában kitért a kata – általános társadalmi felháborodást kiváltó – változtatásaira. Ezzel összefüggésben is a háborúra hivatkozott és azt mondta, ilyenkor „háborús gazdasági logikával” kell gondolkodni. A héten elfogadott módosításokat azzal indokolta, hogy a katával adózók sokkal kevesebb járulékot fizetnek, mintha tényleges munkaviszonyban dolgoznának. Ennek következtében viszont az fenyeget – mint fogalmazott –, hogy „ki fog lyukadni a nyugdíjkassza”. Az ugyanis szerinte nem bír el 450 ezer katást, emiatt „bezárták a kiskapukat”. Fejtegetéseinek ezt a részét egyébként az MTI valamiért nem ismertette, csak azt, hogy arra kérte az érintetteket – továbbá azokat, akiknek a rezsicsökkentés megnyirbálása teremt nehéz helyzetet –, értsék meg azt, ami most történik, és segítsenek abban, hogy egy ilyen háborús helyzetben az ország működőképességét, az emberek életszínvonalát, munkahelyét, a nyugdíjakat meg tudják védeni.

Barát Gábor mindenekelőtt felidézte, hogy a kedvezményes adózásról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény 2012-ben született. Néhányan már akkor jelezték, hogy a szabály különösen a nyugdíj jogszerzés, és a jövőbeni nyugdíj szempontjából problémás. Különösen akkor, ha nem tartják karban az adó összegét, amelyhez a társadalombiztosítási ellátások, illetve a nyugdíjalap tartozik. A tételes adó megfizetésével a katás vállalkozó teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét is. A kormány azonban csak tíz év elteltével jött rá, hogy itt valami nincs rendben. Alacsony nyugdíjalaphoz, igen minimális összegű nyugdíj jogszerzés tartozik, arra az időre, amíg katás volt a biztosított. Tehát nem arról van szó – magyarázta a szakértő –, hogy a katás vállalkozó nem teljesítette a tételes adó (így a nyugdíjjárulék és szociális hozzájárulási adó) befizetését, mert akkor kiesett volna a biztosításból is. Azt fizette, amit a törvény előírt. Az pedig, ha egyes foglalkoztatók visszaéltek a helyzettel és/vagy sajátosan értelmezték a foglalkoztatási jogviszonyt, az munkaügyi ellenőrzés kérdése, de a jelek szerint ez nem működött a kellő hatékonysággal.

Az éves költségvetési törvények mindig a hatályos anyagi jogi szabályokra épülnek, így a 2022-es is – folytatta az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője. Majd leszögezte: nem ismer olyan számítást, amely szerint a még hatályos kata-adózás miatt megbomlott volna a költségvetési, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya. A mindenkor megállapított nyugdíjak finanszírozása, alapvetően kifizetése nem a még hatályos kata-rendszeren múlik, nagy problémát okozna, ha így lenne. Tény, az államháztartás most több okból, nehéz helyzetben van, de ezért nem csak, és főleg nem így kellene a katára „lőni". Sok területen van speciális, szakmailag erősen vitatható hatályos adó és egyéb kedvezmény, ami érinti az államháztartást.  Az pedig nem lenne szerencsés, ha a katásokat és a nyugdíjasokat – akár akaratlanul is – szembeállítanák – mondta Barát Gábor. 

A szakember kitért arra is, hogy mindig óvatosan és visszafogottan reagál, ha egy politikus szakmai területre téved, illetve szakmailag próbál magyarázni valamilyen intézkedést. Ilyenkor ugyanis egy adott rendszert, jelen esetben a nyugdíjrendszert ismerőnek többnyire nehéz dolga van a szakmai „féligazságok" korrekt helyretételével. A miniszterelnök magyarázatából is egyértelmű, hogy ebben az esetben alapvetően jogalkotási kérdésről, a mindenkor jogszabály alkalmazásáról, és annak ellenőrzéséről van szó. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője még hozzátette, nem tudja, mennyi többletbevételt várnak az új kata-szabályozástól, és azt mire alapozzák. A jelenleg katás vállalkozásokban tevékenykedők köre igen színes, augusztus utáni sorsuk elsősorban nem rajtuk múlik, de a jogkövetők rettentő nehéz élethelyzetbe kerülhetnek.  

Barát Gábor a beszélgetés végén még visszatért arra, amit a nyugdíjasok ellátása ügyében rendszeresen el szokott mondani. Ideje lenne – fogalmazott – a nyugdíjrendszer érdemi, valós kérdéseivel, továbbá a kialakult és az átgondolatlan jogalkotással kialakított ellentmondásaival, igazságtalanságaival, a nyugdíjasok reális igényeivel foglalkozni. Ezek ugyanis a valódi problémák – tette hozzá.