Ennyit buknak a nyugdíjasok Orbán húzásán

Az elmúlt évek hatalmas béremelkedéséből a nyugdíjasok semmit sem profitáltak, mivel a nyugdíjak emelkedése immár tizedik éve nem tart lépést a bérek emelkedésével – azt kizárólag az inflációhoz kötik - írja a Népszava.

2010-2018 közötti kilenc évben a nyugdíjak összesen 29,2 százalékkal emelkedtek, ám az infláció miatt azok vásárlóértéke mindössze 7,6 százalékkal nőtt ez idő alatt, miközben a reálbérek ugyanezen a távon 37,2 százalékkal bővültek. Így hatalmas szakadék nyílt az (átlag)keresetek és az (átlag)nyugdíjak között az utóbbiak rovására.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ám 2011-ben ezt a rendelkezést is eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz láncolják a nyugdíjak emelését. Ez a szabály 2015-től kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat, ugyanis ha a korábbi rendszer maradt volna érvényben, akkor 2015 és 2018 között plusz 6,5 százalékkal gyorsabban nőttek volna a nyugdíjak.

A jelenlegi 135 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez havi 7500 forintos többletellátást jelentene, vagy másként fogalmazva éves szinten egy bő félhavi ellátástól estek el nyugdíjasok a 2011-es szabálymódosítások eredményeként.

A vegyes indexálás teljes eltörlése miatt 2010 óta a nyugdíjasoknak az inflációhoz igazított emeléseken túl meg kell elégedniük a nyugdíjprémiummal, amit 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést produkáló években kapnak egyszeri juttatásként, illetve a jellemzően választási években osztogatott különféle utalványokkal.

Ezek azonban mind egyszeri juttatások, vagyis nem épülnek be a nyugdíj összegébe, mint az év eleji emelések. Az érem másik oldala viszont a nyugdíjrendszer teherviselése: míg a 9000 forintos választási rezsiutalvány kifizetését egyszeri 20 milliárd forintból megússza a kormány, addig egy százaléknyi nyugdíjemelés minden évben plusz 29 milliárd forintos kiadással járna, amit ki kell majd fizetni a jövőben is. Ezért ódzkodik a kormány hozzányúlni a nyugdíjemelések szabályaihoz.