Eörsi Mátyás: Orbán egójának jót tesz a vörös szőnyeg és a katonai csinnadratta
Az, hogy a magyar kormányfő békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére, olyan üresen kong, mint egy hatalmas bödön, amire ráütnek. Ennek a mondatnak az égvilágon semmi tartalma nincs – nyilatkozta a Hírklikknek Eörsi Mátyás. A külpolitikai szakértő úgy véli, Orbán Viktornak azért fontos a Türk Tanács, mert viszonylag jól demonstrálja az őt támogató magyar lakosságnak, hogy Magyarország nem teljes szívvel elkötelezett a nyugati partnerek mellett, ráadásul ezekben az országokban szeret is üzletelni, mert a közpénzekkel való bánásmód átláthatósága rendkívül alacsony, és az egójának is jót tesz, hogy olyan katonai csinnadrattával fogadják, ahogy kevés helyen a világon.
– Magyarország az ukrajnai háború szempontjából békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére (TÁSZ) – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az üzbegisztáni Szamarkandban, a szervezet csúcstalálkozóján. Valóban tekinthetünk úgy a TÁSZ-ra mint békefórumra?
– Elég ránézni a részvevő országok listájára, és megkapjuk a választ. A Türk Államok Szervezetének tagjai: Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán csatlakozott melléjük. Nem ezek azok az országok, amelyek érdemben képesek befolyásolni, hogy Oroszország abbahagyja Ukrajna elleni háborúját, vagy sem. Úgyhogy a magyar kormányfőnek az a szövege, hogy békefórumként tekint a Türk Államok Szervezetére, olyan üresen kong, mint egy hatalmas bödön, amire ráütnek. Ennek a mondatnak az égvilágon semmi tartalma nincs.
– Miért olyan fontos Orbánnak a türk tanács?
– Három oka van rá. Az első, hogy ez viszonylag jól demonstrálja az őt támogató magyar lakosságnak: Magyarország nem teljes szívvel elkötelezett a nyugati partnerek mellett, hanem mi ott vagyunk valahol Kelet és Nyugat között. Orbán erre nagyon szeret hivatkozni. Egyébként számára nagyon rokonszenvesek ezek az országok, ahol a demokrácia nem létezik, hanem egy ember megmondja, mi van, és élete végéig ő az első ember. Számára ezek nagyon is követhető példák. A másik ok, hogy ezekben az országokban szeret üzletelni, mert rendkívül alacsony a közpénzekkel való bánásmód átláthatósága, úgyhogy ez neki is lehetőségeket nyújt. A harmadik ok – ugyan én nem vagyok pszichológus –, de úgy látom, hogy Orbán egójáról is szó van. Ebben a tanácsban ő az egyetlen uniós tagországi vezető, ezért úgy csinál, mintha ő képviselné őket az Európai Unióban, miközben erről természetesen szó sincsen. Itt olyan vörös szőnyeget kap, és olyan katonai csinnadrattával fogadják, ahogy a világon kevés helyen. Európában biztosan nem, mert ez itt nem szokás. Ez pedig rendkívüli módon hízeleg az egójának.
– Orbán Viktor az ottani felszólalásában arról is beszélt, hogy Ukrajna közvetlen szomszédjaként hazánkban a háború hatásai óriásiak és azonnal jelentkeznek. „Több mint egymillió menekült érkezett, az infláció az egekben van, és soha nem láttunk még olyan magas élelmiszer- és energiaárakat, mint most.” Mit akart ezzel alátámasztani, és vajon a Türk Tanács mennyire volt vevő arra, amit mondott?
– Az Orbán-kormánynak nincs külpolitikája, nekik csak belpolitikájuk van. Ezek hazafelé szóló mondatok voltak, és a partnerek tudják, hogy nem minden nekik szól. Orbán gyakorlatilag nem beszél arról, hogy az infláció, és a forint romlása már a háború előtt hatalmasan meglódult. Ahogy arról sem, hogy a Lengyelországba érkezett menekültek száma sokszorosa a Magyarországra érkezetteknek, de továbbmegyek, a lengyel és a román kisebbség aránya Ukrajnában lényegesen meghaladja a magyar kisebbség arányait. Úgyhogy minden, amiről Orbán beszél, arra jó, hogy az itthoni közönségének egy kifogást találjon, egy külső okra vezesse vissza az itteni gazdasági nehézségeket. Amelyek természetesen kismértékben igazak, de a magyarországi infláció bőven meghaladja Lengyelországét, Csehországét, Romániáét. ahogy az élelmiszerárak növekedése, és a pénz romlása is. A forint sokkal többet zuhant, mint bármelyik térségbeli valuta. Orbán kétségbeesetten próbálja itthoni kudarcának az okát egy rajta kívüli körülményre visszavezetni. Mint egy óvodás gyerek, amikor kiesik a kezéből a pohár, és rögtön a másikra fogja. Ezért ismételgeti Orbán is, hogy neki semmi köze ahhoz, ami Magyarországon történik, minden a külső erők hibája. Pedig szó nincs erről. Olyan régóta mondja az ellenzék azt, hogy ennek az elhibázott gazdaságpolitikának borzalmas vége lesz, ezért meg kell fizetni az árat. Ez történik most Magyarországon.
– Orbán 60 tagú üzleti delegációval érkezett Szamarkandba, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytasson az üzbégekkel. Mit tudunk erről, és milyen eredménnyel zárult?
– Sok mindent nem, egy dolgot lehet hallani, hogy az OTP állítólag megvesz egy üzbég bankot. Ehhez én sok szerencsét kívánok, és remélem, jól fog zárulni. A Türk Tanáccsal való együttműködésnek az eddigi eredménye egy burgonyakutató intézet, amely Taskentben állt fel. Most egyébként egy aszálymegelőzési kutatóintézetről tárgyaltak, amely Magyarországon jöhet létre. Az aszály tényleg óriási, az aszálykár még nagyobb. Szerintem az Európai Uniótól kapott támogatásokból víztárolókat kell építeni, az öntözést kell feljavítani, hogy megelőzzük az aszálykárt. Ebben egy intézet felállítása csak viszi a pénzt, de nem hiszem, hogy bármit fog hozni a konyhára. Az, hogy üzletemberek kinn vannak, jó dolog, de ehhez nem kell a miniszterelnök. Hogyha most valamit aláírnak, akkor annak az előkészítésére ezek az üzletemberek már százszor kinn voltak, és végigtárgyalták a szerződéseket. Ez nyilván megint egy bokréta Orbán kalapjára.
