Gazdasági hullámvasút
A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 12-i közlése (második becslés) szerint 2025 júliusában az ipari termelés volumene 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján, az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal nagyobb volt a 2025. júniusinál. Ez a második becslés megegyezik az első becsléssel, amelyet szeptemberben hoztak nyilvánosságra. Az ipari termelés az év első hét hónapjában 3,5 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
A KSH-adatok tükrében még nem beszélhetünk az ipar tényleges „feltámadásáról”, hiszen a 2025. július/2024 július összevetésben mínusz 1 százalékos a teljesítés, és hét hónap viszonylatában (2025. január-július/2024. január-július) pedig mínusz 3.5 százalékos a volumenindex. Annyi pozitívum regisztrálható, hogy júliusban kedvező irányú elmozdulás történt a júniushoz lépest (+2 százalék), de még nem tudható, hogy a hosszú ideje regisztrált negatív trend után végre tartóssá válik-e a növekedés? Erre a kérdésre – valamennyire is – megbízható választ csak a 2025. III. negyedév adatai ismeretében kaphatunk.
Az alábbiakban közölt számok még csak mérsékelt optimizmusra sem adnak okot, hiszen
- az ipari export volumene 1,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 16,2 százalékkal nőtt,
- az ipar belföldi értékesítése 5,3, a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva,
- az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,5, a csekély súlyú bányászaté 8,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,2 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal a villamos berendezés gyártásában.
Ugyancsak szeptember 12-i közlés, hogy 2025 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 5,7, az egyéb építményeké 4,7 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,8 százalékkal meghaladta a 2025. júniusit.
Itt valamennyi érték pozitív előjelű, és az is jó hír, hogy két fő építménycsoport termelése emelkedett: az épületeké 5,7, az egyéb építményeké 4,7 százalékkal nőtt. Némi okot adhat a derűlátásra az is, hogy a július már egybefüggően a harmadik hónap, amikor éves összevetésben növekedést regisztrálható és van arra is remény, hogy az ágazat végleg elrugaszkodik a mély gödör aljáról.
Sokat és gyakran írtak/írtunk az ipar és az építőipar hosszú ideje tartó agóniájáról. Nem ok nélkül, mivel a két ágazat (ipar, építőipar) együttesen az éves bruttó hazai termék (GDP) kb. 40 százalékát adja: 25 százalék az ipar, 15 százalék az építőipar részesedése. Nem kell hosszan magyarázni, hogy miért fontos, hogy az ipar végre magához térjen és az építőipar maradjon emelkedő pályán. A korábbi rossz ipari/építőipari teljesítmények következtében arra már semmi esély, hogy 2025-ben „kirántsák” a magyar gazdaságot kómás állapotából, de arra talán lehet sansz, hogy az idei éves nemzetgazdasági teljesítmény nagyobb legyen 0,5 százaléknál, és semmiképpen ne kerüljön negatív tartományba. Az elkövetkező időszak tehát sorsdöntő lehet a két fontos ágazat szempontjából, és természetesen az sem mindegy, hogy milyen bázisra építjük a jövő évet. Voltak olyanok, akik 2025-tól repülőrajtot reméltek, ami aztán nem következett be. De, ha már nem is sikerült a várva-várt elrugaszkodás, akkor legalább azt kerüljük el, hogy a fellegekbe való emelkedés helyett pánikhangulatú mélytengeri merülésben legyen részünk!
