Ercse Krisztina: az oktatásban felkészült, és hatékony képviseletet várnak el a civilek

Millei Ilona 2024. április 22. 14:15 2024. ápr. 22. 14:15

Mikro- és makroszinten is tragédiákat szül az a 14 éve igen intenzíven követett gyakorlat, hogy mind az önkormányzati, mind az országgyűlési választások után teljesen felkészületlen és tájékozatlan emberek állnak bele közfeladatok ellátásába. Ezen kívánt változtatni a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Tanítanék Mozgalom, amikor egy új típusú konferenciát szervezett. Színvonalas előadásokkal és World-Caféval várták a választásokon induló képviselő- és polgármesterjelölteket, valamint a helyi civil szervezetek képviselőit. Céljuk, hogy a résztvevők megválasztásuk esetén az ország valós állapotának és szükségleteinek ismeretében legyenek képesek választóik érdekeinek a képviseletére. Minderről Ercse Krisztinával, a CKP szóvivőjével beszélgettünk.

Miért az említett kört hívták meg a „Mit tehetnek az önkormányzatok az oktatásért?” című konferenciára?

Azt szokták mondani, hogy a politikusoké is egy szakma, de soha senkinek nem oktatják, és borzalmas politikusaink vannak. Ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor a legjobb szándék feltételezése mellett is évtizedek óta, de 14 éve igen intenzíven látható az a gyakorlat, hogy mind az önkormányzati, mind az országgyűlési választások után teljesen felkészületlen és tájékozatlan emberek álltak bele közfeladatok ellátásába. Sem a kiválasztási, sem a felkészítési kritériumok egyikében sem szerepel szempontként, hogy milyen típusú munkára vállalkozik valaki. Azt látva, hogy ez semmi jóra nem vezet, sőt, mikro- és makroszinten is tragédiákat szül az, ha valaki felkészületlenül úgy vág bele egy terület irányításába, hogy nincsenek róla ismeretei, a CKP már korábban is – kezdetben csak a választások előtt – szakmai beszélgetéseket szervezett egyfajta támogatásként. Azóta is sok ilyen típusú támogatást nyújtunk, sokféle formában. Az önkormányzati választások előtt egy konferencia nyilván nem ölelhet fel mindent, még akkor sem, ha csak az oktatásról van szó, de az oktatás területén működő civil szakmai szervezetek szeretnék támogatni a választáson induló leendő képviselőket és szervezeteiket aktuális és szükséges információkkal. Így megválasztásuk esetén az ország valós állapotának és szükségleteinek ismeretében lehetnek képesek választóik érdekeinek a képviseletére.  

Miért teszik mindezt?

Azért, mert hiszünk az erős civil társadalom felelősségében, és abban, ha mi magunk lehetőséget adunk az önkormányzatok oktatásügyi mozgásterének a megismerésére és segítséget nyújtunk a szükséges – oktatással kapcsolatos – kompetenciák megszerzéséhez, akkor legitim módon várhatunk el felelős, felkészült, hatékony képviseletet. 

Mire épült a konferencia tematikája? 

Három kérdéskört járunk részletesebben körbe: mit tehetnek az önkormányzatok a helyi oktatási színvonal emelése érdekében? Beszéltünk arról, milyen gondokkal kell megküzdeniük az óvodáknak, mint önkormányzati intézményeknek, és milyen lehetőségeket érdemes kihasználni a fenntartónak. De arról is szó volt, mi lesz a kisiskolákkal, az önkormányzatok hogyan viszonyulnak a településükön működő ilyen intézményekhez. Maga a konferencia két részből állt, az elsőben három előadás hangzott el, Váradi Balázs, az ELTE docense, a Budapest Intézet vezető kutatója az óvodák fenntartásának potenciális stratégiai lehetőségeit mutatta be, és előadásában főleg a társadalmi jellegű hasznosulásokat érintette. Példaként hozta fel a sikeres józsefvárosi óvodaprogramot, aminek köszönhetően a szegregált óvodai gyerekeloszlást egy nagyon komplex intézkedéssel heterogén összetételűvé változtatták. Bemutatta, hogyan lehet ezt megcsinálni, és az adott közösség mennyire tudott valódi közösséggé válni az elszigetelődés és elszigetelés leküzdése után. A másik téma az volt, hogy mit tud tenni az önkormányzat, mint „outsider” azokért a területén lévő iskolákért, amelyek egykor az övéi voltak. Itt is nagy a mozgástér. A Tanítanék féléves kutatást végzett erről, 23 önkormányzattól gyűjtötték össze az információkat arról, hogy mit tesznek az önkormányzatok az oktatásért. Erről Pilz Olivér, a Tanítanék társalapítója tartott előadást, amelyben a jó gyakorlatokat ismertette. Ezeket itt olvashatják.

A harmadik pillértéma az volt, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke beszélt az önkormányzatiság és az oktatás összefüggéseiről a központosított világban. Ő történelmi áttekintést adott arról, hogy az évtizedek alatt hogyan változott az önkormányzatok és az iskolák viszonya. Beszélt arról, hogy mennyire helyi, lokális kérdés az oktatás, mennyire jól tudnak organikusan együttműködni a szereplők, és mennyire természetellenes az, hogy az iskola ilyen szinten el lett szakítva az önkormányzatoktól, és egy központba lett terelve. Miközben az iskola a település abszolút saját ügye. Érintette a kisiskolák ügyét is. Bár országosan nem mindegyik település érintett benne, de tudjuk azt, hogy a kisiskolák bezárása „kapacitásoptimalizálás” jelszóval sokuk feje fölött ott lebeg. Még akkor is így van ez, ha a kormány ezt tagadja. 

Hányan vettek részt a konferencián, és kik? 

A konferenciára szóló meghívónkban leírtuk, hogy elsősorban a választásokon induló képviselő- és polgármesterjelölteket, valamint azon helyi civil szervezetek képviselőit várjuk, akik számára fontos az oktatás ügye. A beszélgetésünk elején elmondtam azt is, hogy miért. A konferencián mintegy negyvenen vettünk részt, ott volt két regnáló polgármester, hat önkormányzati szakértő, öt párt, további három jelölőszervezet képviselője, és eljött néhány jelölt is, elsősorban a Momentum képviselői. Ez a típusú rendezvény egy szakmai szintű felkészítő, edukatív jellegű támogatás, ami nagyon szokatlan még nálunk, nem is nagyon csinálja senki. Sajnos ez látszott a csekély sajtóérdeklődésből is. Pedig a sajtó számára is fontos lenne, hogy lássák, a felkészültségnek, a hozzáértésnek, a kompetenciának mekkora szerepe van az önkormányzati térben. 

Ezek szerint ezen a konferencián a jelenlevők egy új, nálunk kevésbé ismert munkamódszerrel is megismerkedhettek. Elmondaná ennek a lényegét? 

A World-Café (a megjelentek tematikus együttgondolkodása, tudás- és tapasztalatmegosztása) egy olyan módszer, amelynek segítségével el szerettük volna érni, hogy a résztvevők ne csak az előadásokat hallgassák végig, hanem hozzák magukkal az érdeklődésüket, a tudásukat, a tapasztalataikat, a kérdéseiket. Az előadások után kialakultak a World-Café asztalai, a témaköröket szétosztva mindenki ahhoz az asztalhoz ült le, amelyik téma leginkább érdekelte. Így a panelbeszélgetéseken a résztvevők megoszthatták konkrét tapasztalataikat a felsorolt három témában, megbeszélhették a tapasztalataikat, és kérdéseket tehettek fel a többieknek. Végül is egy tudáshalmozást eredményezett, amiben mindenki aktívan részt tudott venni, és így mindenki gazdagabban ment haza. Tudjuk, hogy ez egy új típusú kezdeményezés, és azt is látjuk, hogy még nem teljesen érti mindenki a lényegét. De arra törekszünk, hogy ezt még jobban kommunikáljuk.  

Végül is mi a konferencia haszna? 

Amit fontosnak tartok megemlíteni, hogy egyszerűen nem derült ki, kinek milyen a pártállása. Ami viszont kiderült, hogy az iskoláknak a helyi önkormányzatnál lenne a helyük. Akkor is helyi téma az iskola, ha valaki jobbra néz, és akkor is, ha balra. Vannak, akik a mai napig nem tudják, hogy az iskolák már nem is az önkormányzathoz tartoznak, ezért minden ilyen problémával azt keresik meg. Persze, jóval többen vannak, akik tudják, hogy már nem az önkormányzat az iskola fenntartója, ők viszont kifejezik azon véleményüket, hogy ez így nincs jól, az iskolának a helyi közösség részeként organikusan az önkormányzathoz kellene tartoznia.

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom