Értékelhetetlenként visszaadta az Európai Bizottság Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit
Az Európai Bizottság szerint Budapest húzza az időt és nem ad reális képet a Magyarország gazdasági kilátásaira vonatkozó kérdésre – tudta meg az Euronews.
Jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből és megbízhatatlan adatokon alapulnak – áll Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levelében – írja az Euronews.
A december 5-én kelt levélben – amelyet az Euronews is látott – az áll, hogy „úgy tűnik, Budapest késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával Brüsszelnek".
„Ebben a szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesíteni tudja értékelését Magyarország középtávú költségvetési terveiről" – mondta Dombrovskis.
A Bizottság a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatban is problémákat lát, mivel a Bizottság saját módszertanától való eltéréseket „megfelelően indokolni kell".
Az elemzésnek azt kell bemutatnia, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan tervez a következő években visszatérni a költségvetési egyensúlyhoz, miután a szigorú uniós kiadási szabályokat a koronavírus-járvány és az azt követő energiaválság közepette enyhítették.
Az uniós végrehajtó testület teljes körű értékelése „a hiányzó információk terjedelmére való tekintettel eltarthat egy ideig" – áll a levélben. A határidő a jelenlegi december 12-ről a jövő év január közepére tolódhat ki.
Bírságok a jogsértések miatt
A maastrichti szerződés korlátozza a tagállamok adósságát. A jogsértések elvileg pénzbírságot vonhatnak maguk után, még ha ilyen szigorú intézkedéseket ritkán vagy egyáltalán nem is szabnak ki.
A blokk Stabilitási és Növekedési Paktumának célja, hogy elkerüljék az euróövezetben a 2007-2008-as globális pénzügyi válságot követő gazdasági zavarokat. A szabályok kevésbé szigorúan ugyan, de azokra is vonatkoznak, akik nem osztoznak a közös valután, így Magyarországra is.
Az EU „maastrichti kritériumai" szerint a fennálló államadósság nem haladhatja meg az éves gazdasági teljesítmény, azaz a GDP 60 százalékát, a költségvetési hiány pedig nem lehet több mint 3 százalék.
Ezeket a költségvetési szigorításokat a világjárvány és az ukrajnai orosz inváziót kísérő energiaválság idején nagyrészt felfüggesztették, de idéntől ismét érvénybe léptek.
Magyarország a jelek szerint későn nyújtotta be költségvetési terveit, így november végén nem lehetett a legtöbb más uniós tagállaméval együtt értékelni azokat.
A belpolitikai problémákra tekintettel, a Bizottság öt másik uniós tagországnak adott halasztást a hiányra vonatkozó javaslatok benyújtására. Ezek közé tartozik Németország, amely februárra előrehozott választást írt ki, valamint Belgium, amely a júniusi szövetségi választások után még mindig kormánykoalíciót próbál alakítani.
A fennmaradó 21 ország közül mindössze egy kapott novemberben nem megfelelő minősítést költségvetési tervei miatt, mégpedig Hollandia, ahol a hiány az előrejelzések szerint az idei 0,2 százalékról 2026-ra 2,4 százalékra emelkedik. Ez részben a jövedelemadó-csökkentéseknek és az állami beruházások növekedésének tudható be.
Mérgező hatás
A brüsszeli követeléseknek való megfelelés mindenütt mérgező hatással lehet a belpolitikára. Michel Barnier francia miniszterelnök kormánya éppen ezen a héten bukott meg. A törvényhozók nem támogatták a 6,2 százalékos francia költségvetési hiány csökkentésére irányuló tervet, még úgy sem, hogy az a legmagasabb az euróövezetben.
Magyarország jelenleg a végéhez közeledik annak a bonyolult féléves időszaknak, amely alatt a soros elnökséget látta el az Európai Unió Tanácsában.
Budapest többször megvétózta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat és más intézkedéseket, és megtagadta a menekültügyi jogokkal kapcsolatos uniós bírósági ítéletek végrehajtását, ami miatt Brüsszel felfüggesztette a jövedelmező uniós források kifizetését.
