Európa Tanács: az emberi jogoknak kell az ukrajnai béketeremtő erőfeszítések alapját képezniük
Az emberi jogoknak kell az ukrajnai béketeremtő erőfeszítések alapját képezniük, a hangsúlyt az üzleti szempontú tárgyalásokról az emberközpontú megközelítésre helyezve át – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön.
Az Ukrajnai látogatását követően közétett jelentésében Michael O’Flaherty hangsúlyozta: bármely olyan rendezés, amely túlnyomórészt a termőföldre, az erőforrásokra vagy a katonai stratégiára összpontosít, pusztán „tranzakciós békét" eredményez, és másodlagossá teszi az emberi tényezőt.
„Az áldozatok millióinak figyelmen kívül hagyása igazságtalan és fenntarthatatlan békéhez vezet" – fogalmazott az emberi jogi biztos, majd leszögezte: igazságos és tartós békéhez vezető útnak az emberi jogokon, az igazságosságon és az elszámoltathatóságon kell alapulnia.
A jelentés szerint a jelenlegi nemzetközi mechanizmusok hatástalanok Oroszország agressziójának megállításához, ezért tanulni szükséges a múltbeli béketeremtő tapasztalatokból és szövetségeket építve kell előre lépni találékony diplomácia révén. A békefolyamatnak minden nemzeti és nemzetközi szereplő, köztük az áldozatok és a civil szervezetek hozzájárulására kell támaszkodnia, és biztosítania kell benne a nők teljes körű és egyenlő részvételét – írta.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta továbbá, hogy az elszámoltathatóság érvényesítése több úton, köztük az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményeivel foglalkozó különleges bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint Ukrajna ügyészi hatóságai és az ukrán igazságszolgáltatás támogatása révén valósítható meg. Kijelentette: a méltányos jóvátétel biztosítása szükséges ahhoz, hogy a 2014 óta tartó orosz agresszió minden áldozata megfelelő kártérítést kaphasson.
O’Flaherty aggodalmát fejezte ki az elfoglalt területeken élő mintegy 1,6 millió gyermek miatt, akik – meglátása szerint – egy olyan militarizált oktatási rendszerben kénytelenek tanulni, amelynek célja nemzeti identitásuk erőszakos megváltoztatása.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezetek nem férnek hozzá az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz, akiknek túlnyomó többségét feltehetően megkínozták.
Az európai fegyverkezéssel kapcsolatban végezetül megjegyezte, a védelem kritikus fontosságú, de egy olyan szélesebb körű demokratikus biztonsági megközelítés része kell legyen, amely integrálja az emberi jogokat.
