Szijjártó Péter: 800 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról született keretmegállapodás Azerbajdzsánnal
Két év alatt 800 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról született keretmegállapodás Azerbajdzsánnal, ami egy újabb, igen fontos lépés Magyarország energiaellátásának diverzifikációja tekintetében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az MVM és az azeri SOCAR egy újabb nagy földgázvásárlási keretszerződést hozott létre, amelynek értelmében a következő két évben napi 1,1 millió köbméternyi földgáz vásárlására nyílik lehetőség Magyarország számára Azerbajdzsánból.
„Ez azt jelenti, hogy két év alatt 800 millió köbméternyi földgáz megvásárlásának lehetőségéről állapodott meg az MVM és a SOCAR. Ez a szerződés minden részében tisztázódott és létrejött. Ez egy újabb nagyon fontos lépés Magyarország energiaellátásának diverzifikációja tekintetében" – szögezte le.
„Ez egy olyan keretszerződés, amely lehetővé tesz 800 millió köbméternyi szállítást. Azt, hogy konkrétan ebből mennyi fog megvalósulni a következő két esztendőben, az majd mindig az adott piaci viszonyoktól fog függeni. Magyarország mindig is a diverzifikációra törekedett. De mit jelent a diverzifikáció? Azt tisztázni kell, mert Brüsszelben más a definíció. A diverzifikáció azt jelenti: minél több forrásból, minél több útvonalon szeretnénk energiahordozókat vásárolni. Brüsszel törekvése, hogy minél kevesebb útvonalon, minél kevesebb forrásból, minél drágábban lehessen energiahordozókat vásárolni. A mi stratégiánk ezzel ellentétes" – figyelmeztetett.
„A mi stratégiánk, amely a több forrásból, több útvonalon, olcsóbban való vásárlásra irányul, képes megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit" – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután kifejtette, hogy míg Brüsszel jelenleg veszélyt jelent Magyarország energiabiztonságára, az együttműködés Bakuval épp mérsékli ezt a veszélyt.
„Brüsszelből minket jól bejáratott, olcsó, megbízható energiaforrásoktól akarnak elzárni ideológiai alapon. Ezzel Brüsszel gyengíti a magyar energiabiztonságot. Azerbajdzsán pedig biztosította a lehetőséget arra, hogy a legnagyobb magyar energiavállalatok a legnagyobb azeri olaj- és földgázmezők tulajdonosaivá váljanak. Ezzel Azerbajdzsán – ellentétben Brüsszellel – erősíti Magyarország pozícióját a nemzetközi energiapiacon" – emelte ki.
Aláhúzta, hogy ennek nyomán hazánk energiavállalatai már nemcsak vevőként, hanem eladóként is fellépnek a nemzetközi energiapiacon, és ez egy teljesen más dimenzióba helyezte Magyarországot.
„Az MVM 800 millió köbméter földgáz, a Mol pedig ötmillió hordó kőolaj tulajdonosaként és eladójaként tudott megjelenni az elmúlt hónapokban a nemzetközi energiapiacon, hiszen az MVM Azerbajdzsán egyik legjelentősebb földgázmezőjében rendelkezik tulajdonnal, a Mol pedig egy nagy olajmezőben" – emlékeztetett.
Illetve megerősítette, hogy a felek megállapodást kötöttek arról, hogy ez a két nagy magyar energiavállalat további tulajdonosi pozíciókat szerezhet az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázkitermelésben.
A miniszter tudatta, hogy a Mol egy új, nagy szárazföldi olaj- és gázmező kutatásában és kitermelésében való részvételről van igen közel a megállapodás megkötéséhez, az MVM pedig egy nagy megújulóenergia-projektben szintén napokra van a megegyezéstől.
„A Molnak és az MVM-nek a tulajdonosi szerepnövekedése Azerbajdzsánban tovább erősíti majd Magyarország pozícióit a nemzetközi energiapiacon, és ez fontos is, mert Brüsszelből meg folyamatosan gyengítenek minket ezen a területen" – jegyezte meg.
Végezetül pedig hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán „a legjobb példa annak a mondásnak az igazára, amely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz". „Én még személyesen emlékszem arra, amikor tizenöt évvel ezelőtt miniszterelnök úr első bakui látogatását szerveztük, akkor a nyugat-európaiak szinte kivétel nélkül hülyének néztek minket, ilyen lesajnálóan kinevettek, és persze minősítgettek minket, hogy a diktátorok találkozója következik, és Orbán Viktor ott érzi jól magát a Kaukázus térségében" – idézte fel.
Szavai szerint ezzel szemben ma a nyugat-európai vezetők egymásnak adják a kilincset Azerbajdzsánban és a közvetlen térségében.
„Érdekes módon, ahogy a földgáz- és kőolajtalálatokról érkeznek hírek, a nyugat-európai vezetők egyre inkább Alijev elnökkel akarnak fotózkodni" – fogalmazott.
„De ellentétben velük, a mi barátságunk az nem egy olaj- vagy gázkonjunktúra-barátság, hanem egy kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat, amely kölcsönös előnyöket hozott mind Azerbajdzsán, mind Magyarország számára az elmúlt években" – összegzett.