Európában kihirdették a klímavészhelyzetet
Ma megszavazta az Európai Parlament a klímavészhelyzet kihirdetését, és hogy Európa ennek megfelelően fog cselekedni. A javaslatot 429-en támogatták, 225-en ellene szavaztak, és 19-en tartózkodtak. A klímavédelmi határozatot támogatta a Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja is.
A klímavészhelyzet kihirdetésének nincs azonnali drámai következménye, de üzenetet küld a jövő heti madridi ENSZ klímatalálkozónak, valamint az új Bizottságnak, hogy az éghajlatváltozás az Európai Unió legfontosabb prioritása.
A döntés értelmében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy minden európai javaslat a maximum 1.5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja. Ezen kívül az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátást ahhoz, hogy 2050-re klíma-semleges legyen. Illetve a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.
Az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat, mondja az Európai Parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait. A képviselők megjegyzik: a fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.
A képviselők végül felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.
