Európai Bizottság: nincs szükség a nemzeti régiók uniós szintű jogszabályi elismerésére

Ez a tizenegyedik polgári kezdeményezés, amelyre az uniós végrehajtó testület hivatalos választ adott.

A kezdeményezők szerint az EU kohéziós politikájának különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyek nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői eltérnek a környező régiók jellemzőitől.

Az ilyen régiók esetében, beleértve a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzeteket is, a gazdasági elmaradás megelőzése, a fejlődés fenntartása és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeinek megőrzése olyan módon kellene, hogy történjen, amely biztosítja sajátosságaik változatlanságát. Ehhez e régióknak uniós politikák létrehozása révén is egyenlő esélyeket kell kapniuk a különböző uniós forrásokhoz való hozzáférésre, valamint biztosítani kell jellegzetességeik megőrzését és megfelelő gazdasági fejlődésüket annak érdekében, hogy fenntartható legyen az Európai Unió fejlődése és kulturális sokszínűsége – írták a beadvány készítői.

A szerdai közlemény szerint az Európai Bizottság gondosan elemezte a javaslatot, és arra a következtetésre jutott, hogy egyes javaslatok kívül esnek az EU hatáskörén, mivel sértenék az érintett tagállamok meglévő alkotmányos berendezkedését, mások viszont már a jelenlegi kohéziós politika hatálya alá tartoznak, köszönhetően az abban szereplő szilárd védintézkedéseknek, amelyek elősegítik a kisebbségek befogadását és a velük szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását.

Következésképpen a kezdeményezésre válaszul az Európai Bizottság nem javasol új jogszabályt – közölték. A brüsszeli testület azonban továbbra is biztosítja az uniós finanszírozáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, valamint nyomon követi és támogatja a tagállamok intézkedéseit az egyenlő bánásmód garantálása érdekében a kohéziós politika végrehajtása során – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Vincze Loránt: elkeserítő és felháborító, hogy az Európai Bizottság ismét az őshonos nemzeti kisebbségek ellenében döntött

Elkeserítő és felháborító, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében – jelentette ki Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán.

A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés esetében szerdai döntésével az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást, mert értékelése szerint az Európai Unió már megfelelő és elegendő lépést tett az őshonos kisebbségek támogatásáért.

Négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is – hívta fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott közleményében Vincze Loránt.

A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira – emlékeztetett.

Az RMDSZ oroszlánrészt vállalt az erdélyi aláírások összegyűjtésében, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN szintén felkarolta a kezdeményezést, és több tagállamban hozzájárult annak sikeréhez – tájékoztatott.

A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az Európai Bizottság döntése, „sajnos, nem váratlan". A brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében – jegyezte meg.

„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette" – fogalmazott.

Azt is fel kell róni az Európai Bizottságnak, hogy igyekszik megtartani kizárólagos törvénykezdeményezési hatáskörét – jelentette ki. Ez demokráciadeficit, jogállamisági probléma – húzta alá.

A lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, de eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. Ez elfogadhatatlan – jelentette ki. A küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért folytatódik – tette hozzá Vincze Loránt.