Európai Ügyészség: sok korrupciós ügy szála vezet Magyarországra
Az Európai Ügyészség működésének első néhány hónapos tapasztalata megmutatta, hogy Magyarországon lenne keresnivalója az uniós nyomozó hatóságnak. Más országokban indult vizsgálatok szálai ugyanis Magyarországra vezettek, az uniós ügyészség azonban nem léphet fel önállóan.
2017 áprilisában 16 tagállam úgy döntött, hogy szorosabban együtt fog működni az uniós csalások elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, és létrehozza az Európai Ügyészséget. Később több más tagállam is csatlakozott, hogy segítse megóvni az uniós költségvetést a csalásokkal szemben. Jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben. Öten hiányoznak: Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia.
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló áfacsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. A tagállamok évente legalább ötvenmilliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Tagállami beszámolók szerint emellett 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra.
A testület első jelentése – amely a 2021. július és december közötti időszak adatait tartalmazza – azt mutatja, hogy a határon átnyúló ügyek közül 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset – írja a Szabad Európa. Az együttműködésből kimaradó három további ország pedig összesen nyolc áfacsalásban érintett.
Az öt ország közül magasan Magyarországról érkezett a legtöbb bűncselekmény gyanújával kapcsolatos bejelentés, 28, míg a második Lengyelországból csak kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek. Amennyiben a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.
Komoly vitákat váltott ki, hogy a magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás már nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.
Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt elmondta, hogy az első év összesítése alapján több mint 2800 bűncselekményről kaptak bejelentést, amelyek nyomán 515 vizsgálatot indítottak meg. Ebből harminc eset volt határokon átnyúló ügy. A bűncselekmények összes elkövetési értéke 5,5 milliárd euró volt. Az ügyek több mint fele áfacsalás, ezek bonyolult esetek, néha több mint ötven gyanúsítottal és négy-öt érintett tagállammal. Eddig 61 ügyet zártak le véglegesen, 145 millió eurós vagyont foglaltak le, koboztak el. Ami ugyan háromszorosa az Európai Ügyészség éves költségvetésének, azonban a képviselők mégis kevesellték – különösen az 5,5 milliárd eurós kárhoz képest.
