„Ezen a grundon nem gyűlölködni, hanem összefogni kellene!”

„Mindenféle pártállástól függetlenül, mélyen elhatárolódom attól, hogy ma a ’Mi vagyunk a Grund!’ szól politikai kampányrendezvényeken. Én nem látok ma Magyarországon olyan pártot, aki képviselni tudná/akarná ennek az üzenetét. Rég voltam ilyen szomorú… Arra kérek mindenkit, hogy ne azonosítsa ezt azzal, amiért mi már 240 előadáson keresztül a lelkünket és a barátságunkat adtuk, még akkor sem, ha maguk a szerzők ítélik úgy, hogy helye van ezeken a rendezvényeken 

– írta (a 24.hu által kiszúrt) Facebook-posztjában a színész, aki utóbb egy kommentre adott válaszában arra is kitért, hogy „Nagyon jó barátomnak tartom Dést, csak ebben most nem értünk egyet. Én elszomorodtam és megvezetve érzem magamat egy ügyben.”

Egy tovább válaszában pedig azt írta:

„És nagyon köszönöm Dés Lászlónak, hogy hosszú levélben osztotta meg velem gondolatait az ügyben. Akit továbbra is tisztelek és szeretek, csak ebben most nem értettünk egyet. És egyáltalán nem biztos, hogy kicsit is igazam van bármiben”. 

Miután a Vecseinek írt levele láthatóan nem nyilvános, ezért Dés Lászlót arra kértük, hogy mondja el, mit gondol erről az ügyről.

„Természetesen mi, a szerzők – én és Geszti Péter – senkinek nem engedélyezzük, hogy tüntetéseken játsszák ezt a dalt” – szögezte le a zeneszerző-zenész, hozzátéve: „ez ugyanis általánosabb érvényű annál, mint hogy bármelyik párt vagy bárki és bármi indulója, himnusza legyen”.

Ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy ott játssza el, „ahol az elveim mentén, lelkiismereti és elvi okokból akarom”. És való igaz, hogy eljátszottam például most hétvégén, Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt kampánynyitóján, mondta. Ezt természetesnek tartja, ám azt határozottan leszögezte, hogy nem engedi a dal kisajátítását – „ahogy nem engedem egyetlen más dalomét sem”.

Felvetettük, hogy az ellen azért nem tud tenni, hogy sokak számára a dal mégis csak egyfajta lelkesítő induló – ahogy ő fogalmazott, „himnusz” – lett. Dés László ezt elismerte, de – mint mondta – mint minden jó alkotásnak, ennek is több értelmezése van. Szűkebb értelemben a Pál utcai fiúk  történetének az egyik alapdala, ahol a srácok a saját kis hazájukat akarják megvédeni, és ez annak a himnusza.

Tágabb értelemben ugyanakkor arról szól, hogy mi itt vagyunk egy nagy grundon, Budapesten, még tágabban Magyarországon, s ha akarjuk, ha nem, mindannyian itt játszunk. „A koncertjeimen abban az értelemben játszom el ezt a dalt, hogy pártállástól függetlenül mindenki átérezze: nem tudunk ettől a grundtól elmenekülni, nekünk ez a grund adatott meg, itt nekünk nem széthúzni és gyűlölködni kellene, hanem összefogni és megvédeni a grundunkat”. S mielőtt bárki félreértené: ezt metaforikusan mondja – húzta alá. „Nekünk arra kellene vigyáznunk, hogy ne tegyük tönkre ezt a grundot, s tegyünk azért, hogy legyen egy jó hely”.

S hogy mit tett, amikor mégis eljátszották politikai rendezvényen korábban? Mint mondta: „Amikor korábban játszották – a Jobbik tüntetésén – akkor sem kértek tőlem engedélyt, utólag tudtam meg, fel is voltam háborodva, hogy jön ehhez az a Jobbik, amelyik néhány éve Miskolcon még Radnóti Miklós köteteket égetett el?”.