Ezzel a pályázattal lett Rudolf Péter a Vígszínház igazgatója

Kardos Ernő 2020. március 26. 06:18 2020. márc. 26. 06:18

A Fővárosi Közgyűlés nevében a jövő év, azaz 2021 december végéig Rudolf Pétert bízta meg a Vígszínház vezetésével Karácsony Gergely. A főpolgármester Eszenyi Enikő visszalépése után, új pályázatot nem akart kiírni, mert az további bizonytalan helyzetben tartotta volna a társulatot. Ezért Karácsony annak ellenére kinevezte Rudolf Pétert, hogy a szakmai bizottság többségének szavazatát nem ő nyerte el. A főpolgármester az új vezetőtől azt várja, hogy békét teremtsen a színházban. Egyúttal megköszönte Rudolf Péternek, hogy a feladatot a nehéz körülmények között is elvállalta. A művész egyelőre nem kívánt nyilatkozni, közleményben köszönte meg a bizalmat. Mint írja: kivételes megtiszteltetés a Vígszínház igazgatójának lenni, s reméli, hogy a színházi szakmában és annak világban zajló események tisztulást, katarzist hoznak. Kíváncsiak voltunk Rudolf Péter terveire, ezért elolvastuk az időközben nyilvánosságra hozott pályázatát.

Egy polgári népszínházat szeretne újra létrehozni a Vígszínház új igazgatója Rudolf Péter. A Kossuth díjas színész nyilvánosságra hozott pályázatában azt írja, hogy célja a modern, 21. századi művészszínház megőrzése, illetve a népszínházi hagyomány folytatása. Egyszerre szeretne populáris és művészszínházat. Rudolf számára a műfaj önmagában nem, a minőség azonban lényeges,. Egy operettet is létre lehet hozni úgy, hogy közben fontos dolgokról szól, s nem csupán andalít, s egy bohóctréfában is lehet az élet nagy kérdéseiről beszélni. Illetve a Hamlet is telis-tele van a korszak kommersz elemeivel, miközben az egész költészet, filozófia és fájdalom. 

A pályázatból kiderül továbbá, hogy Rudolf szerint egy olyan súlyú intézmény, mint a Vígszínház, sokat alakíthat frusztrációkkal terhelt közgondolkodásunkon, törekedhet egyfajta béketeremtésre.  Az új igazgatót nem érdekli senkinek a politikai beállítódása. Mint írja: neki az Ügyekhez van viszonya, ezek alapján szólal meg, s ez független attól, hogy mely politikai erő szája ízének felel meg a mondandója.

Ehhez a szellemiséghez keres az új direktor társakat, s mint írja: nem az egyszemélyes vezetésben hisz, hanem a közös gondolkodásban. Elismeri, hogy az általa elképzelt művészek még máshol vannak elköteleződve, de számít a létező társulati tagokra is. A direktor olyan új társulatot szeretne, amely alázatos sztárokból, és megbecsült epizodistákból áll. Mint a legendás Várkonyi Zoltán idején, Rudolf Péter is állandó rendezőket szeretne. Vidnyánszky Attila mellé még néhány olyan személyiséget, akik az igazgató munkáját segítik.

Eszenyi távozásának okai és körülményei hangsúlyozottá teszik azokat a mondatokat, amelyek a polgári értékrendhez igazodó kommunikációs stílusról szólnak.

Az új csapat kialakításának fontos része, hogy – mint egykor az gyakorlat volt – ma élő írók, drámaírók is a házi szerzők közé tartozzanak. Hajdan megfért egymás mellett Örkény és Csurka, most Spiró, Nádas, Hamvai, és az elhunyt Esterházy műveire is számít. De a szükséges irodalmi frissítés érdekében, Rudolf új kapcsolatokat is szeretne a Petőfi Irodalmi Múzeummal, valamint az írószervezetekkel, annak érdekében, hogy a Víg a kortárs irodalom katalizátora legyen.

A repertoár drasztikus kisöprése az új direktor szerint nem indokolt, de több évadra készülő produkciós tervek készülnek. Az első „tiszta évad” a jövő évben, 2021 őszén kezdődik, tehát Rudolf szerződésének lejárta előtt néhány hónappal. Az ennél lényegesen hosszabb időre szóló pályázat évente három új vígszínházi-, és három Pesti színházi bemutatóval számol, közte olyan saját fejlesztésű, improvizációs próbálkozás is lesz, ami „testhez álló” műfaj Rudolf Péter számára. De konkrét címek, témák nem találhatóak a 40 oldalas pályázatban.

A dokumentum szerzője gyakorlatiasan utalt arra is, hogy együtt kíván működni a színház fenntartóival, tehát a kormánnyal és fővárossal. A szöveg megfogalmazásakor még nem tudhatta, hogy a kormány úgy akarja módosítani az előadói törvényt, hogy több általa finanszírozott budapesti színház felett Kásler Miklós veszi át a felügyeletet. Annak ellenére, hogy az önkormányzat szeretné megőrizni a fenntartói jogokat. Mindenesetre Rudolf Péter tett egy gesztust a kormánynak, amikor pályázatában írta, hogy az „előadó-művészeti törvény módosítása” – amely ellen tiltakoztak a fővárosi színházak vezetői – szerinte garantálja a színház művészeti szabadságát.