Fedősztorival magyarázott méretes megszorításról is döntött a kormány

Kisebbfajta bomba robbant a csütörtöki kormányinfón, ahol több olyan bejelentés is elhangzott, amiből arra lehet következtetni, hogy a kormány végre nem csak meglátja, hanem immár kénytelen beismerni a komoly gazdasági bajokat. Már maga az is jelezte a helyzet komolyságát, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter is megjelent a kormányinfón, hogy ő jelentse be a költségvetést érintő döntéseket. 

Ezek sorában az egyik az a Fidesz-kormány részéről meglepő húzás volt: felhagynak – legalábbis az idei esztendőben – azzal a szakértők által évek óta bírált gyakorlattal, hogy már nyáron elkészítik a következő év költségvetését. Ugyan ez még mindig jobb volt, mint az első Orbán-kormány idején meglépett két éves költségvetés, de az elmúlt években ez is befuccsolt, hiszen rendre év közben, egyszer-kétszer-háromszor, kénytelenek voltak módosítani a büdzsén 

A másik, nem annyira szokatlan lépés, igaz, a mértéke az: állami beruházások visszafogásáról döntött a kormány. Varga Mihály ezt bejelentve, persze ki nem ejtette volna a szót, hogy megszorítás (merthogy a Fidesz úgy fél a kifejezéstől, mint az ördög a tömjénfüsttől), de aligha lehet másként értelmezni, amikor egy 675 milliárdos beruházáscsomagot elhalasztanak 2025-re, sőt, 2026-ra. Úgy, hogy mindeközben csak 2000 milliárd körüli állami beruházás marad az idei esztendőre.

Vajon tényleg belátják már azt, amit elemzők és ellenzéki szakértők hosszú ideje hangoztatnak, miszerint nagy a baj a gazdaságban? Akkora, hogy már a kormány és a propagandagépezete sem tudja eltitkolni? 

Az elmúlt két évben a tényleges államháztartási hiány jelentősen meghaladta a tervezettet, a mértéke pedig hat százalék felett volt, „ez az eredménye annak, hogy milyen mértékben érvényesül ennél a rezsimnél a fiskális alkoholizmus” – reagált Mellár Tamás. Az idén még ennél is durvábban alakult a helyzet: már áprilisra nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen tarthatatlan az eredeti törvényben rögzített hiány, hiszen az első negyedévben felhasználták az egész évre tervezett deficit 92,3 százalékát. A hiánycélt – kommunikációs szinten – már fel is emelték 4,5 százalékra, s ezzel a mozdulattal a növekedési számot is kénytelenek voltak módosítani, ma már arról beszélnek, hogy 4,5, helyett 2,5 százalékos lesz csupán – sorolta a közgazdász-országgyűlési képviselő a kormányzati önbeismerő lépéseket. Szerinte az is „beintegetett” a kormánynak, hogy nagyon rosszul számolták ki a 2023-as évet, amikor is négyezer milliárdos GDP-kiesés következett be, ennek pedig áthúzódó hatása is van. Mindenesetre látszik, hogy az idén már nem merik megkockáztatni ugyanezt, nem véletlen, hogy a pénzügyminiszter bejelentette, majd csak késő novemberben lesz 2025-ös büdzsé.

„Egyértelmű az is, hogy a kormány nem tudja miként ússza meg az első félévet” – mutatott rá Mellár, megjegyezve, hogy június 9.-én választásokat tartanak, emiatt pedig őrült nagy kiadások lesznek. Az pedig nyilvánvaló, hogy kockázatos a költségvetés júniusi elkészítése, amikor még nem világos az első félév sem. „Orbán Viktor nyilván sürgeti a költekezést a választásokig, ezért némileg óvatosabb történetet indítanak el” – állapította meg az elhangzottakból Mellár, aki szerint csak fedősztori az amerikai választásra és a háborúra történő hivatkozás, „egész egyszerűen nem akarják beismerni, hogy nem lehet egy ilyen helyzetben már május-júniusban felelősségteljesen tervezni”. 

A párbeszédes képviselő szerint még normális békekörülmények között is mindig van bizonytalanság, s számos, előre nem látható dolog, sokkal jobb tehát, ha akkor készül a költségvetés, amikor minimum a bázisév elő felének a tényadatai nagyjából már látszanak. De meg más idők kezdenek járni: jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet, nagy növekedésre és komoly külső források bevonására nincs mód és lehetőség, így a kormány is óvatosabban kezd manőverezni. Sokan, sokszor, régebb óta mondogatják, hogy későbbi költségvetés-készítésre lenne szükség, de a Fidesz nem fogja beismerni, hogy igazuk volt – fejtegette Mellár, aki szerint ezzel együtt is üdvözli a lépést, ami – a reményei szerint – talán megalapozottabb és jobb költségvetést fog eredményezni. „Ami tény, az idei költségvetési törvényük a kukában landolt, s április 11.-re a jelek szerint már nekik is be kellett ismerniük ennek tényét” – állapította meg. 

Varga Mihály azt is mondta, hogy ősszel már biztosan nem lesz szükség újabb kiigazításra. Vajon ez reális? – kérdeztük. Mellár ezzel a kijelentéssel nem ért egyet, ugyanakkor azt megérti, hogy egy pénzügyminiszter nem ismerheti be, hogy csak ideiglenesnek szánják azt is, amin éppen dolgoznak. „De úgy áll a helyzet, annyira labilis a magyar gazdaság és olyan mértékű további költekezések lesznek még a következő két hónapban, hogy ősszel nagy valószínűséggel szükségessé válik még egy kiigazítás” – mondta. A kétharmados többségükkel és a rendkívüli kormányzással azonban olyan pótköltségvetés nélkül is meg tudják oldani a kiigazítást, amivel beismernék, hogy a hiány még a 4,5 százaléknál is magasabb lesz. Arra mindenesetre emlékszünk, hogy a 2023-as évet is számos módosítással, kiigazítással vitték végig – emlékeztetett, megjegyezve: igen sanszos, hogy lesz majd egy további módosítás is, még akkor is, ha azt nem akarják majd nagydobra verni.

Mit mutat az, hogy ilyen körülmények között továbbra is ragaszkodnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlásához – amire nagyjából annyit kell költeni, mint amilyen értékű beruházást az idén kénytelenek elhalasztani? – kérdeztük, megjegyezve azt is, hogy Varga Mihály szerint az idén már csak mintegy kétezer milliárd forintnyi állami beruházással számolnak. „Ez a most bejelentett beruházás-visszafogás egy méretes megszorítás, ami tulajdonképpen annak a parasztvakításnak is a költsége, hogy Orbán mindenképpen meg akarja venni a repülőteret, holott a hatékony működtetésének nem látni a fedezetét, s azt sem, hogy a befektetett pénz mikor és hogyan fog megtérülni” – szögezte le. Szerinte a repülőtér minden körülmények közötti megszerzése Orbán heppje, ám arról már elfeledkezik, hogy azt majd működtetni is kell. „De mindent felülír a szerzés, bár az már egyáltalán nem egyértelmű és nem is nyilvánvaló, hogy ez a befektetés mikor és hogyan térül majd meg, illetve, hogy milyen más kiadásokat szorít ki” – mondta, hozzátéve: a kormányzatnak általában is a mániája a mindenáron való tulajdonszerzés. Egyetértve a felvetésünkkel, úgy vélekedett, hogy a reptérre szánt pénzből lehetett volna sokkal több hasznot termelő beruházásokat indítani, olyanokat, amelyek javítanák az exportkapacitást és a versenyképességet, de őket a hatalmi hübrisz irányítja. A jelek szerint azonban még további pofonok kellenek ahhoz, hogy reálisabban lássák a mozgásteret – szögezte le Mellár Tamás. 

„A befektetések elhalasztása tulajdonképpen nem más, mint egy méretes megszorítás, egy nagy vágás, hiszen az eredeti terv negyedrésznyi, 20-25 százalékos beruházás-visszafogást jelent” – mutatott rá. Ez szerinte egyben azt is előrevetíti, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kénytelen-kelletlen kezd bevallani, miszerint ambiciózus az idei növekedési terv is. Legfeljebb választási szlogennek megy el, de nagy növekedés nem lesz az idén – prognosztizálja Mellár. Ha nincs nagyszámú magánberuházás, akkor nemigen látni, honnan lenne nagy növekedés, hiszen, ha csökken az állami beruházás, a nyugati befektetők aktivitására nemigen lehet számítani, a keletről jövőkre pedig szintén egyre kevésbé, miután már nincs azoknak megfelelő munkaerő-fedezetük, no meg már nem lehet hova tenni az országban az új akkumulátorgyárakat – sorolta a növekedés ellen ható elemeket. A maga részéről mindenesetre az év második felére komoly feszültségekre és problémákra számít.