Fejbe kólintó tény: az influenzajárványok évekig elhúzódnak

A legfrissebb WHO-adatok szerint, 24 óra alatt 226 783 új fertőzöttet regisztráltak a világban, s 4 153-mal nőtt a fertőzéssel összefüggésben elhunytak száma. Ehhez képest, Magyarország nagyon jól áll – legalábbis a hivatalos adatok szerint, az elmúlt 24 órában kilenc új fertőzöttre bukkantak, halálos áldozatról nem számolnak be. Az persze más kérdés, hogy a számok – legalábbis – érdekesek. Mint Falus Ferenc portálunknak rámutatott: „továbbra sem stimmelnek a hivatalosan kommunikált adatok: ha csak a KESMA által uralt sajtóban megjelent hírek adatait vesszük, azokat összeadva, az embernek az az érzése, hogy több a fertőzött, mint ahányról beszámolnak az illetékesek”.  Korábban Falus részletesen is beszélt erről, konkrét példákkal, tényekkel, számokkal illusztrálva véleményét.

Kérdésünkre, hogy szerinte eltitkolják-e az adatokat, Falus úgy reagált, hogy nem tudja az okát, „csak azt érzem, hogy el vagyok bizonytalanítva, akár igazak is lehetnek a számok, de nem tudjuk, mihez viszonyítsunk”. Példaként említette, hogy a hírek szerint, Köves Slomó, az Óbudai Hitközség rabbija is megfertőződött, s be is zárták zsinagógát, ám arról már nem szól a fáma, hogy a környezetében hányan fertőződtek meg, miként arról sem, hogy kit, kiket teszteltek – ha egyáltalán.

Nagyon kevés a szűrés

S itt elérkeztünk a szűrésig: a szakember – nem először, s gyaníthatóan messze nem is utoljára – felrótta a hatóságoknak, hogy nagyon kevés szűrést végeznek. Mint korábban, ma is kifejezetten aggasztónak tartja, hogy egyre kevesebb a hatóság által végzett teszt. Napi minimum 15 ezer hatósági tesztre lenne szükség, ehelyett immár napok óta ismét 3000 alatt van ez a szám.  Miközben  Izraelben – ahol alig kevesebben élnek, mint Magyarországon – a legújabb terv értelmében, napi hatvanezer szűrést fognak a jövőben végezni, a számot további negyvenezerrel százezerre megemelve, az őszi-téli hónapokban. De ­– ahogy korábban már példálódzott vele – „a kormány által a magyarnál gyengébbnek kikiáltott lengyel egészségügy nem csak számszerűen (napi 30 ezer), de a lakosság arányához képest is sokkal több tesztet hajt végre”.

Nem a határzárra

Nem véletlenül emelik fel a tesztek számát például Izraelben – az őszi-téli időjárás megágyaz a járvány újabb hullámának. Aminek szintén kedvez az élénkülő nemzetközi forgalom, a határok megnyitása is. Sokakban felmerül, hogy ismét le kellene zárni a határokat. Az utóbbi napokban a járvány erősödése miatt, több ország ismét utazási korlátozásokat és biztonsági szigorításokat vezetett be. Nagy-Britannia például karanténra kötelezi a Spanyolországból visszatérőket.

Most álltak ki a nyilvánosság elé a WHO vezetői azzal, hogy szerintük a nemzetközi közlekedést gátló határzárak nem tarthatók fenn bizonytalan ideig, a nemzetgazdaságoknak meg kell nyílniuk, az embereknek dolgozniuk kell, a kereskedelemnek újra kell élednie, így más módszerekre van szükség. Az egyes országoknak határaikon belül kell többet tenniük a koronavírus-járvány terjedésének megfékezéséért – mondta Genfben, online sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügy Világszervezet, a WHO főigazgatója, közölve: csak szigorú intézkedésekkel – a maszkviselési kötelezettségtől kezdve a tömeg elkerüléséig – birkózhat meg a világ a járvánnyal.

Eddig is sokan jöhettek-mehettek

Teljes mértékben egyetért ezzel Falus Ferenc, aki már régóta azt hajtogatja, hogy a legfontosabb a belső védekezés. „A felső légúti vírusfertőzéssel szemben a határok lezárása csak rövid, átmeneti védelmet kínál, megoldást semmiképpen sem” – húzta alá, emlékeztetve arra, hogy a határok amúgy sem voltak lezárva hiszen a vendégmunkásokat, a diplomatákat, a különleges engedéllyel rendelkezőket vagy éppen a határ mentén dolgozókat-ingázókat végig beengedték Magyarországra, miként  a sportolók is ki-beutazhattak „még ha nem is voltak a meccsek látogathatók”.

A határokon történő ellenőrzés ugyan nem felesleges, de a hatékonyság nagyon kicsi, tette hozzá. Már csak azért is, mert még jó pár félévig együtt kell élnünk a koronavírussal.

Nagy a vakcina-ellenesség

„Korábban, amikor új influenza vírus jelent meg, a kialakult járvány – kisebb-nagyobb hullámokban – sokszor négy évig is elhúzódott, a spanyol nátha sem egy év alatt futott le, annak is voltak utórezgései” – fejtegette, hangsúlyozva: emiatt még sokáig óvatosságra lesz szükség.

De hát  vakcina – vetettük közbe. Falus azonban szkeptikus. „Még ha valami csoda folytán, meg is jelenne egy ártalmatlan, hatékony, egy évnél hosszabb ideig védelmet biztosító vakcina (ami kizárt ilyen rövid idő alatt), akkor sem lehetne kötelezővé tenni, mivel annyira erős a világban a vakcina-ellenes kampány, olyan sokan bedőlnek annak, hogy az emberek nem oltatnák be magukat”. Kötelezővé szerinte pedig nem lehetne tenni, mivel az akár zavargásokhoz is vezethet.

Ezért azután marad az ismert védekezés: a maszk viselése, a gyakori kézmosás, a fizikai távolságtartás. „S ha már itt tartunk” – mondja Falus, felhívva a figyelmet arra, hogy a műanyag pajzs nem helyettesíti, csak kiegészíti a maszkot. A  pajzs  ugyanis csak a szemet védi, mégpedig attól, hogy hozzá nyúlkáljunk, a levegő – a vírussal – szabadon ki- és beáramolhat tőle.