Felcsuti Péter szerint szétesett a Fidesz első vonala
Az Európai Unióból érkező támogatások nem csupán új beruházásokat indíthatnak el Magyarországon, hanem helyreállíthatják a gazdasági szereplők bizalmát is – erről beszélt Felcsuti Péter bankár a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A szakember szerint az elmúlt évek gazdasági stagnálásának egyik fő oka a forráshiány és az EU-val folytatott politikai konfliktus volt, miközben az euró bevezetése hosszú távon stratégiai biztonságot jelentene az országnak.
Az uniós pénzek gazdasági és lélektani hatása
Felcsuti Péter szerint az Európai Unióból érkező források hatása messze túlmutat a konkrét támogatási összegeken. Úgy fogalmazott, hogy a pénzek közvetlenül beruházásokat, foglalkoztatást és termelést ösztönöznek egy olyan gazdaságban, amely hosszú ideje forráshiánnyal küzd. A támogatások erősítik a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait, miközben a költségvetés számára is jelentős adóbevételeket termelnek.
A bankár ugyanakkor legalább ennyire fontosnak tartja a bizalom helyreállítását. Szerinte pusztán az a tény, hogy a gazdaság szereplői ismét növekedésre és konszolidációra számíthatnak, önmagában is élénkíti a gazdaságot. Az elmúlt években ugyanis a vállalatok és a lakosság jelentős összegeket tartottak felhasználatlanul folyószámlákon, mert sem beruházni, sem fogyasztani nem mertek. Ha azonban megnyílnak az uniós csatornák, ezek a korábban parlagon heverő hazai erőforrások is mozgásba lendülhetnek.
A hétköznapi emberek szerinte elsősorban az infrastruktúra fejlődésén keresztül érzékelhetik majd a változást. Jobb vasúti szolgáltatások, korszerűbb tömegközlekedés, felújított kórházak és egyéb állami beruházások javíthatják az életminőséget, még ha ezek eredményei nem is egyik napról a másikra jelennek meg.
Orbán politikája súlyos veszteségeket okozott
Felcsuti Péter úgy látja, hogy Magyarország számára az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája az Európai Unióval kialakított konfliktus volt. Szerinte teljesen irracionális szembenállás alakult ki, amelynek következtében az ország legalább öt évet veszített.
A bankár szerint Orbán Viktor arra számított, hogy az uniós döntéshozatal során blokkoló erejét később politikai alkukra tudja felhasználni, miközben a szélsőjobboldal megerősödése kedvezőbb európai politikai környezetet teremt számára. Felcsuti ezt egy rosszul sikerült hazárdjátéknak nevezte, amely végül összeomlott. Megfogalmazása szerint a korábbi miniszterelnök arra épített, hogy eljön majd az ő ideje az uniós költségvetési tárgyalások során, ám erre semmilyen garancia nem volt.
Külön bírálta azokat a korábbi kormányzati kijelentéseket, amelyek szerint Magyarországnak nincs szüksége uniós támogatásokra, mert az ázsiai befektetők pótolják a kieső forrásokat. Ezt „elképesztő ostobaságnak” nevezte, és úgy vélte, a gazdaságpolitikai kudarcok egyik szimbóluma Nagy Márton korábbi gazdasági miniszteri tevékenysége.
Felcsuti szerint a Fidesz korábbi vezető politikusainak jelentős része mára elvesztette hitelességét. Úgy fogalmazott, hogy az egykori első vonal gyakorlatilag megszűnt, ezért a nyilvánosság előtt már egy jóval gyengébb második vonal képviseli a korábbi kormányzatot.
Az euró biztonságot adna Magyarországnak
A beszélgetésben szóba került az euró bevezetése is. Felcsuti Péter emlékeztetett arra, hogy korábban maga sem minden szempontból támogatta a közös valuta mielőbbi átvételét, mára azonban egyértelmű stratégiai előnyöket lát benne.
Szerinte az eurózónához való csatlakozás elsősorban biztonsági kérdés. Egy kis, nyitott gazdaság rendkívül érzékeny a nemzetközi pénzpiaci hullámzásokra, amit Magyarország is megtapasztalt, amikor a forint elleni spekuláció miatt rendkívül magas kamatszintet kellett fenntartani. Úgy véli, mindez elkerülhető lett volna euróövezeti tagság mellett.
A közös valuta ugyanakkor politikai üzenetet is hordozna. Felcsuti szerint az euró bevezetése egyértelmű deklaráció lenne amellett, hogy Magyarország támogatja az Európai Unió szorosabb politikai, pénzügyi és fiskális együttműködését. Nem feltétlenül az Európai Egyesült Államok megteremtéséről van szó, hanem arról, hogy a tagállamok több hatáskört adjanak át közös szintre annak érdekében, hogy Európa hatékonyabban tudjon fellépni külpolitikai, gazdasági és innovációs kérdésekben.
A bankár szerint az Európai Unió jelenleg még messze nem használja ki teljes gazdasági potenciálját, ugyanakkor története során mindig a válságokból megerősödve került ki. Bár Franciaországban, Németországban és Olaszországban sem teljes a politikai stabilitás, nem tartja reálisnak az Unió széteséséről szóló korábbi jóslatokat.
A beszélgetés végén a forint árfolyamáról is szó esett. Felcsuti szerint a korábbi 400 forint körüli euróárfolyam indokolatlanul gyenge volt és erősítette az inflációt, a jelenlegi, 350 forint körüli szint viszont már túlzottan erős. Az erős forint kedvez a fogyasztóknak, mert olcsóbbá teszi az importtermékeket, ugyanakkor komoly versenyhátrányt jelent az exportáló vállalatok számára. Véleménye szerint középtávon inkább a 370–380 forintos euróárfolyam tekinthető fenntartható egyensúlynak, amit várhatóan a jegybank kamatcsökkentései is támogatnak majd.
