Balázs Péter: Szijjártó akár börtönbe is kerülhet, ha bebizonyosodnak a vádak

A gyűlöletkampány nem vezet ki a vereségből

Balázs Péter szerint a magyar politikában idén nyáron sem következett be a megszokott uborkaszezon, hiszen a közélet továbbra is rendkívül feszült. A volt külügyminiszter úgy látja, a politikai közbeszédet elsősorban a gyűlölet uralja, ugyanakkor szerinte egyértelmű különbséget kell tenni a szereplők között. Állítása szerint a Fidesz választási kampánya a félelemkeltésre épült, amelyet Orbán Viktor maga is három kulcsszóval foglalt össze: háború, gender és migráció. Balázs Péter úgy fogalmazott, hogy ezek nem valós fenyegetések voltak, hanem a választók megijesztésére szolgáló politikai üzenetek.

Ezzel szemben a Tisza Párt kampányát gyűlöletmentesnek nevezte, amely szerinte azt hirdette, hogy „se jobb, se bal magyar, mindnyájan egyek vagyunk”, és a társadalmi megosztottság helyett a nemzeti összefogásra épített. A volt külügyminiszter úgy véli, a Fidesz jelenlegi kommunikációja már egy vereséget szenvedett politikai közösség reakciója.

Arról is beszélt, hogy egy ekkora választási kudarc után csak teljes szerkezeti és személyi megújulással lehetne ismét versenyképessé válni. Szerinte minden sikeres politikai újrakezdéshez új programra és új arcokra van szükség, miközben Orbán Viktor nem vállalta a felelősséget a vereségért, hanem ismét pártelnökké választatta magát. Közben ugyanakkor már láthatók olyan fideszes politikusok – köztük Navracsics Tibor vagy Ferenci Orsolya –, akik új irányokat keresnek, bár Balázs Péter szerint ez korántsem lesz könnyű folyamat.

A V4-ek újraélesztése komoly diplomáciai eredmény

A beszélgetés egyik központi témája a visegrádi együttműködés újjáélesztése volt. Balázs Péter szerint önmagában az is jelentős siker, hogy a négy ország vezetői elfogadták Magyar Péter meghívását és Gödöllőn ismét közös tárgyalóasztalhoz ülnek.

Úgy fogalmazott, hogy ez kétszeresen is pozitív fejlemény: egyrészt bizonyítja az együttműködési szándék meglétét, másrészt azt is, hogy Magyar Péter első többoldalú diplomáciai kezdeményezése sikeresnek bizonyult. Arra a felvetésre, hogy ez politikai pofonnak tekinthető-e Orbán Viktor számára, Balázs Péter azt válaszolta, hogy „elég jelentős pofon”.

Felidézte, hogy a V4-ek fennállásuk több mint három évtizede alatt már számos válságot túléltek, működésük mindig attól függött, mennyi energiát fordítottak rá az éppen hivatalban lévő kormányok. Saját külügyminiszteri tapasztalataira hivatkozva emlékeztetett arra is, hogy a Bajnai-kormány idején Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel kialakított szoros együttműködés több fontos uniós döntés előtt is komoly érdekérvényesítő képességet biztosított a négy országnak. Mint mondta, a V4-ek együtt akkora súlyt képviselnek az Európai Unióban, mint egy nagy tagállam, például Franciaország vagy Olaszország.

A Patrióták európai parlamenti frakciójával kapcsolatban Balázs Péter úgy vélekedett, hogy a szervezet továbbra is a szélsőjobboldali politikai térfélhez tartozik, és nem váltotta be azokat a reményeket, amelyek szerint átvehetné az uniós döntéshozatal irányítását. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor egyik legfontosabb politikai projektje éppen most gyengült meg azzal, hogy elveszítette kormányzati pozícióját.

Ukrajnában már a technológiai fölény dönthet

Az ukrajnai háborúról szólva Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a konfliktus immár hosszabb ideje tart, mint az első világháború, ami óriási terhet ró mindkét hadviselő félre. Szerinte Oroszország és Ukrajna egyaránt teljesítőképessége határán mozog, ugyanakkor a háború jellege alapvetően megváltozott.

A volt külügyminiszter szerint ma már nem a hagyományos tankcsaták és tömeghadseregek döntik el az összecsapásokat, hanem a drónok, a precíziós fegyverek és a technológiai innováció. Ebben a versenyben úgy látja, hogy az ukránok nyugati támogatással és saját harctéri tapasztalataik révén egyre sikeresebbek. Kiemelte, hogy Ukrajna rendkívül gyorsan fejlesztette ki a különféle felderítő, támadó és elfogó drónrendszereket, miközben a légvédelmi és riasztási rendszerek is jelentősen fejlődtek.

Az Európai Unión belüli döntéshozatalról szólva Balázs Péter arról beszélt, hogy bár egyes tagállamok – köztük a jövőben akár Bulgária vagy Szlovákia – megpróbálhatják átvenni azt a szerepet, amelyet korábban Magyarország töltött be az orosz érdekek képviseletében, az uniós intézmények egyre több döntést visznek át a minősített többségi szavazás rendszerébe, ahol az egyhangúság hiánya már nem akadályozhatja a közös fellépést.

A migrációs paktumról azt mondta, hogy a megállapodás kellően rugalmas ahhoz, hogy minden tagállam megtalálja benne a számára elfogadható megoldást. Szerinte Magyarország továbbra is tranzitország, miközben a közvélemény még mindig túlzott veszélyként tekint a migrációra. Úgy véli, a jelenlegi magyar kormány rendkívül óvatos ebben a kérdésben, részben a Fidesz várható politikai támadásai, részben pedig a korábbi évek kommunikációja által kialakított társadalmi félelmek miatt.