Feltételesen szabadlábra kerülhet a bicskei gyermekotthon volt igazgatója
Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt 2019-ben jogerősen 8 év fegyházbüntetésre ítélték azzal, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A második ellene született ítélettel 2021-ben kényszerítés hatósági eljárásban bűntett miatt marasztalták el, akkor két év három hónap börtönre azért, mert helyettesével, K. Endrével igyekezett eltussolni a szexuális bűnelkövetést. Helyettese arra vette rá Vásárhelyi egyik áldozatát, hogy vonja vissza korábbi vallomását.
A Székesfehérvári Törvényszék 9 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésben állapította meg Vásárhelyi János büntetését, a férfi legkorábban ennek kétharmadának letöltése után, vagyis hat év két hónap után szabadulhat.
A Válasz Online értesülése szerint jövő héten ül össze az illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja az ügyben. A döntés tétje, hogy az elítéltet több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra helyezik-e, vagy továbbra is fegyházban kell maradnia.
Eddig nagyjából hét évet és három hónapot tölthetett rácsok mögött, tehát a meghallgatáson arról dönthetnek, kiengedik-e két év három hónappal összbüntetésének letelte előtt – a Válasz Online számításai szerint.
Az ilyen döntéseket az elítélt jó magatartására alapozhatják. Az intézkedés arra szolgál, hogy a nem visszaeső bűnelkövetőket érdekeltté tegyék a börtönben való jó magaviseletben, ami elősegítheti szabadulásuk után a társadalomba való visszailleszkedésüket. A 64 esztendős elítélt többé nem dolgozhat gyermekek között, a jogerős ítélet eltiltotta ettől.
Vásárhelyi ügye belpolitikai vihart okozott, miután kiderült, hogy a köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét, a volt igazgató bűntársát. Vásárhelyi K. Endrénél elérte, hogy az egyik áldozatot bírja rá vallomása visszavonására. A társadalmi felháborodás hatására lemondott Novák Katalin köztársasági elnök és református zsinati elnöki posztjáról Balog Zoltán püspök is, aki tanácsadóként támogatta a kegyelmi kérvényt. Távozott a közéletből az elnök döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, akit a Fidesz európai parlamenti listavezetőjének jelöltek volna.
