Fenntartja az IM a Szőlő utcai iratok titkosítását

A lap felidézte: Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter 2024. szeptember 24-én videóban beszélt arról, hogy a kormány megbízásából jelentést készített a Szőlő utcai büntetőüggyel kapcsolatban. A videó megjelenésekor a Szőlő utcai botrány a 444 szerint éppen egyik csúcspontján volt, Semjén Zsolt parlamenti felszólalása miatt.

Aznap, kevéssel délután egy óra előtt jelent meg a Magyar Közlönyben „a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről” szóló kormányrendelet. Ebben Orbán Viktor „a közelmúlt eseményeire tekintettel” felhatalmazta az igazságügyért felelős minisztert arra, hogy a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárást és az egyéb visszaélések ügyét teljeskörűen vizsgálja ki.

A rendelet szerint a miniszter a folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos minden ügyiratot, adatot és tényt megismerhet, iratokba betekinthet, és a vizsgálat eredményéről, adatokról, tényekről tájékoztathatja a kormányt, valamint a nyilvánosságot. A rendelet indoklásában a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések felszámolása, illetve a teljes körű transzparencia biztosítása szerepelt.

A 444 szerint már akkor két ellentmondás merült fel. Az egyik az volt, hogy Tuzson Bence jelentésről szóló videója hamarabb jelent meg, mint az őt a jelentés elkészítésére felhatalmazó kormányrendelet. A másikra Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak: szerinte a miniszterelnök csak olyan hatáskört ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik, az ügyészség pedig független, ezért az igazságügyi miniszter nem felügyelhet nyomozást.

Ésik Sándor szerint az igazságügyi miniszter sem a bírónak, sem az ügyésznek nem felettese. Úgy fogalmazott, a miniszter feladata egyrészt az igazságügyi infrastruktúra finanszírozásának biztosítása, másrészt igazgatási feladatai során jogszabályt készíthet elő.

A forrás szerint Tuzson Bence a videóban arról beszélt, hogy az ügyben nincs kiskorú sértett. A 444 ugyanakkor azt írja, hogy a jelentés megjelenése idején is alappal lehetett feltételezni: Juhász Péter Pálnak és élettársának több kiskorú áldozata volt. A cikk szerint azóta a bűncselekmény-sorozatnak 15 kiskorú sértettje van.

A lap úgy tudja, a Tuzson Bence vezette Igazságügyi Minisztérium többször is élt a kormányrendeletben biztosított felhatalmazással. Ezért közérdekű adatigénylést küldtek az új IM-nek, amelyben többek között azt kérdezték, hányszor kérte az előző minisztériumi vezetés az iratokba való betekintést a nyomozást kezdetben végző Nemzeti Nyomozó Irodától, illetve a Központi Nyomozó Főügyészségtől.

A 444 arra is rákérdezett, mire volt kíváncsi az akkori igazságügyi miniszter, milyen iratokba kívánt betekinteni, milyen adatokat és tényeket akart megismerni. Emellett azt is tudni akarták, készült-e bármilyen írásos dokumentum a kormányrendelet alapján végzett vizsgálatról, mit állapítottak meg, és kik ismerik a megállapításokat.

Az IM első válaszában azt közölte, hogy „a rendeletben meghatározott feladatokkal összefüggő adatokat az Igazságügyi Minisztérium minősítette”. A tárca jelezte, hogy az érdeklődés miatt a törvényi előírás alapján automatikusan megkezdődött a minősítés felülvizsgálata.

Néhány héttel később a minisztérium újabb válaszlevelet küldött. Ebben azt írták, hogy az IM elvégezte a felülvizsgálatot, és arra jutott, hogy „a minősítéssel védendő közérdek fennállása miatt a minősítés fenntartása indokolt”. A kért adatokat ezért nem adták ki a lapnak.

A 444 szerint a minisztérium indoklást nem közölt, ezért újabb kérdéseket küldtek: melyik, a minősített adat védelméről szóló törvényben szereplő közérdekre hivatkoznak, milyen kár következne be a nyilvánosságra hozatalból, milyen minősítési szintűek az adatok, és meddig tart a minősítés.