Ihász Sándor: Hat évig nem várhatunk a felelősségre vonásra
„Nincs idő”: súlyos figyelmeztetés az új legfőbb ügyész előtt – reform nélkül semmi sem változik
Ki lesz az új legfőbb ügyész, és képes lesz-e valóban független pályára állítani az ügyészséget? A kérdés egyre sürgetőbb, miközben a poszt betöltésére még nem született végleges döntés. Egy korábbi vezető ügyész szerint a köztársasági elnök most komoly próba előtt áll: nemcsak egy személyt kell jelölnie, hanem azt is bizonyítania kell, hogy a döntés valóban szakmai szempontok alapján születik.
A szakértő szerint különösen fontos, hogy az elnök a nyilvánosság előtt megfogalmazott elveihez tartsa magát. Olyan vezetőre lenne szükség, aki nem pusztán jogász, hanem mélyen ismeri az ügyészség belső működését, képes vezetni egy rendkívül zárt szervezetet, és egyúttal hitelesen tudja képviselni a jogállami, pártatlan és független működés követelményét.
A feladat azonban nem egyszerű. Ha ugyanis az új vezető az ügyészségen belülről érkezik, azonnal felmerülhet a kérdés: mennyiben kötődik a korábbi rendszerhez, illetve mennyire tudna szakítani a Polt Péter nevével fémjelzett időszakkal. Ha viszont kívülről érkezik, az lehet a probléma, hogy nem ismeri kellő mélységben az ügyészség sajátos, zárt struktúráját.
A megszólaló szerint éppen ezért rendkívül kevés olyan ember lehet, aki minden szükséges feltételnek megfelel. Szerinte nem elég, ha valaki kiváló jogász: a legfőbb ügyésznek a szervezet egészét kell átlátnia, és képesnek kell lennie egy átfogó reform végigvitelére is.
„Nem elég egy új ember ugyanabba a rendszerbe” – ez lehet a vita egyik legfontosabb tanulsága. A beszélgetésben elhangzott hasonlat szerint attól még nem lesz jobb a működés, hogy ugyanazokat az embereket egy új hivatalhoz vagy új szervezeti egységhez rendelik. Ha a szabályok, a struktúra, a felelősségi viszonyok és a működési kultúra változatlanok maradnak, akkor érdemi fordulat sem várható.
Különösen élesen merült fel ez a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési Hivatal kapcsán. A megszólaló szerint önmagában egy új intézmény létrehozása kevés lehet, ha nincs mögötte világos stratégia, megfelelő szakembergárda és valódi operatív kapacitás.
Az is komoly kérdéseket vethet fel, ha már előre meghatározzák, milyen nagyságrendű vagyon visszaszerzésével lenne „elégedett” az új hivatal. A szakértő szerint nem lehet előre korlátokat szabni annak, hogy egy ilyen szervezetnek meddig kell eljutnia. A cél az lenne, hogy minden feltárható ügyben legyen érdemi vizsgálat, a bizonyítékokat pedig időben rögzítsék.
A sürgető időfaktorra is felhívta a figyelmet. Az ügyészség jelenlegi átmeneti vezetése sem tarthat a végtelenségig, miközben egyre több olyan ügy kerülhet napirendre, amelyben a közvagyon sorsa és az esetleges felelősségre vonás is felmerülhet.
A legnagyobb kérdés így már nem pusztán az, ki lesz az új legfőbb ügyész, hanem az is, hogy kap-e valódi lehetőséget és támogatást a rendszer átalakítására. Mert ha csak a személy változik, de az ügyészség működése lényegében ugyanaz marad, akkor könnyen lehet, hogy a várt változás elmarad.
A megszólaló szerint pedig erre már nincs sok idő. „Nincs idő” – hangzott el többször is, arra utalva, hogy az új vezetésnek a kinevezése után szinte azonnal hozzá kellene kezdenie a reformhoz.
