Fenyő gyilkosság: a keserű igazság

HírKlikk 2023. október 26. 16:00 2023. okt. 26. 16:00

A Fenyő-gyilkossági perben ma is folytatódott Zamecsnik Péter rendkívül alapos, négy teljes napot igénylő, 403 oldalas perbeszéde. Gyárfás Tamás ügyvédje megállapította: a tárgyaláson bizonyságot kaptunk, hogy a negyedszázada, vagy még régebben történtekre sokan rosszul emlékeztek és ez szinte természetes... 

A rendőrségi jelentésektől azonban elvárható, hogy pontosak, korrektek, hibátlanok legyenek, annál is inkább, mert a vádirat ezekre épült – folytatta az ügyvéd. Zamecsnik Péter ezért sorra vette a nyomozás során készült legkirívóbbm megalapozatlan vallomásokat, rendőri jelentéseket és azok tévedéseit.

Az ügyben nyomozó Kovács Lajos ezredes állítása szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás évekig pereskedtek a Színes RTV Újság miatt. A tárgyaláson is bebizonyosodott, hogy emiatt sosem pereskedtek. A védelem megcáfolta a vádiratnak azt az állítását is, hogy 1993-ban – tehát öt évvel Fenyő halála előtt – Gyárfás Tamás az RTV Újság kiadói jogának átadásakor becsapta Fenyő Jánost. A legilletékesebb, dr. Csúcs László, a Magyar Rádió egykori alelnöke a tárgyaláson elmondta, hogy az intézmény Fenyő János módszerei miatt nem hosszabbított szerződést a VICO Rt-vel. Ebben Gyárfásnak nem volt szerepe. Az ügyész a vádbeszédében a bíróságtól azt kérte, hogy dr. Csúcs vallomását ne vegye figyelembe. Ugyanezt tette dr. Kitanics Márk igazságügyi klinikai szakpszichológussal kapcsolatban is. Bennük az a közös, hogy érvelésükkel mindketten Gyárfás Tamást támogatták…

A vádirat szerint a Népszava az 1997. szeptember 18-tól 1998. február 13-ig zajló kaposvári perről is folyamatosan tudósított. Gyárfás ebből is tudhatta, hogy Fenyő támadásai változatlanok vele szemben. A vádlókkal szemben a védelem a Népszava összes példányát átnézte. Igazolta, hogy a lapban a tárgyalásról egyetlen sor sem jelent meg.

Kovács Lajos 2005. március 22-i jelentése szerint Sass László, a vád egyik koronatanúja 1999. december 2-án az Alex cukrászdában elmondta neki: 1997 nyarán az előszobában ült, amikor kihallatszott, hogy Tasnádi az irodájában arról tájékoztatta Láposi Lőrinc volt rendőr dandártábornokot, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő János kivégzésével. Sass László cukrászdai beszámolójáról a nyomozók hangfelvételt készítettek. Dr. Zamecsnik Péter felvetette, ha a rendőrség 1999 decemberében egy ilyen fontos információhoz jutott, akkor erről miért hat évvel később, 2005-ben írtak jelentést? Számára ennél is érthetetlenebb, hogy Sass László rendőrségi kihallgatására miért csak a cukrászdai beszélgetés után 13 évvel, 2012-ben került sor? Sass László ekkor, majd 2022-ben a bíróságon is ugyanazt vallotta: „Csak azt mondtuk, amit a városban hallottunk… de ezek csak találgatások voltak.” Zamecsnik szerint kézenfekvő lett volna, hogy Sasst szembesítik egykori állítólagos beszámolójával, azaz lejátsszák neki az általa 1999-ben hangfelvételen elmondottakat. Arra az egyszerű kérdésre, hogy ezt miért nem tették meg, egy még egyszerűbb választ adtak: mert elveszett.

A rendőrség mindenáron fel akart mutatni valamit Gyárfás Tamás ellen. Istók Barnabás főhadnagy rendőr 2019. június 14-i értékelése az 1996. szeptember 20-án készült Monaco című hangfelvételről is ezt igazolja. A főhadnagy jelentése szerint – amit az NNI főnyomozója láttamozott – a hangfelvételen Gyárfás Tamás „…a Fenyő gyilkosság nyomozásában betöltött szerepét írja körül… elhangzik… Gyárfás szájából, hogy nem ő volt a felbujtó…” Ez a rendőri megállapítás is képtelenség. Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság nyomozásában betöltött szerepéről 1996. szeptember 20-án nem szólhatott, hiszen Fenyő Jánost másfél évvel ezután, 1998. február 11-én ölték meg. Annyi igaz, hogy Gyárfás Tamás a felvételen valóban kijelenti, hogy „nem ő volt a felbujtó.” Ez azonban nem a Fenyő-gyilkosság nyomozására vonatkozik, hanem a Kormos Valériának, a Magyar Nemzetben 1996-ban megjelent, Fenyő János üzleti vállalkozásairól szóló leleplező cikksorozatára. Gyárfás a Monaco című hangfelvételen azt hangsúlyozza, hogy nem ő bujtogatta Kormos Valériát, hogy mit írjon Fenyőről, az újságírónak nem ő volt a „felbujtója”.

Dr. Zamecsnik Conan Doyle idevágó bölcsességére hívta fel a figyelmet: „Sose alkoss elméletet, mielőtt adataid lennének! A végén mindig a tényeket alakítod az elmélethez, ahelyett, hogy az elméletet alakítod a tényekhez.”

A perben többször elhangzott, Portik Tamásról köztudott volt, hogy felveszi a beszélgetéseit és ezt Gyárfás Tamásnak is hallania kellett, emiatt nem tudta őt Portik lépre csalni. Gyárfás azonban azt állítja, hogy nem tudott róla. A tárgyaláson megtudhattuk, hogy Portik a rendőrség épületében a Fenyő-gyilkosság főnyomozóival, Kovács Lajossal és helyettesével, Zsótér Ferenccel zajló beszélgetését is rögzítette. A védelem meg is kérdezte Kovács Lajostól, netán ő sem tudta, hogy Portik fel szokta venni a beszélgetéseit? Az ezredes válasza: „Én nem is hallottam, hogy mindent felvesz.” Az ügyvéd költői kérdést tett fel: akkor Gyárfás Tamásnak miért kellett volna ezt tudnia?

Az ügyvéd a felületesség példájaként idézett Móricz Tamás rendőr százados és Simon Ferenc rendőr őrnagy 1998. február 12-i jelentéséből: „…1997. tavaszán névvel ellátott bejelentés érkezett az APEH-hez, mely szerint Gyárfás Tamás… jogtalanul igényelt vissza ÁFA-t.” A hatóság ezzel is azt akarta alátámasztani: bár a választott bíróság 1996. október 11-én a Gyárfás Tamás vezette Nap TV Kft. javára döntött az MTV reggeli műsora miatti vitában, Fenyő János ennek ellenére, változatlanul támadta Gyárfás Tamást, azaz nem igaz, hogy a választott bírósági döntést követően Fenyő megbékélt Gyárfással. Az egészben „csak” az a hiba, hogy az APEH felé a bejelentés nem 1997 tavaszán, hanem egy évvel korábban, 1996. április 10-én született.

Az ügyvéd külön értékelte az ügyészség pótvádját. Dr. Óvári Győző 1996. március 29-én írt levelet a Bank-Austria-GiroCredit Investment Ltd-nek. Fenyő János ügyvédje a bíróságon is elmondta, azt kellett ezzel elérnie, hogy egy esetleges, a kereskedelmi TV-re pályázó befektető Gyárfás Tamástól elpártoljon. Az ügyészség pótvádja szerint a levélben az állt, hogy Gyárfás Tamás ellen adócsalás miatt büntetőeljárás folyik. A védelem megtette azt, amit a vádlóknak kellett volna. Megszerezte és átadta a T. Bíróságnak a szóban forgó levelet, amelyben szó sincs semmiféle Gyárfással szembeni büntetőeljárásról.

Végezetül dr. Zamecsnik Péter felidézte, hogy Gyárfás Tamást 2018. április 17-én a nyílt utcán vették őrizetbe… Mindaddig sikeres ember volt. Amit kitartó munkával több évtizeden keresztül felépített, hirtelen semmivé lett. Az ügyvéd idézte Denis Diderot szavait: „Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.”

A tárgyalás november 7-én és 9-én folytatódik, ítélet november 14-én várható.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom