Férfipolitikusok, figyelem! Az idei év a nők éve lesz
„Kihívást kapott Orbán Viktor a nőktől az európai parlamenti választáson, ahol a nők által vezetett kampányok nem csak erősek voltak, de újfajta hangulatot hoztak be, s a választók ezt pozitívan fogadták, jelezve azt is, hogy sok szempontból ők is a változást szomjazzák” – reagált megkeresésünkre Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Azt is kérdeztük tőle, mit szól ahhoz, hogy a Dobrev Klára által vezetett DK-s, illetve a Cseh Katalin és Donáth Anna fémjelzett Momentumos lista a maga nemében történelmi sikert aratott. „Úgy tűnik, az idei év a nők éve lesz” – mondta. Ez rá is férne Magyarországra, de az egész Európai Unióra is!
Nem pusztán arról van szó, hogy három női politikus jutott ki az Európai Parlamentbe az ellenzék oldaláról, már csak azért sem, mert a Fidesz EP-listáján ennél több – öt – nő szerepelt a befutó helyeken, hanem azért, mert ők hárman a hátukon vitték a kampányt, nem csak szerepeltek a listán. (Pedig a Fideszes mandátumot nyert új EP-képviselők között olyan ősidők óta uniós szakértő is található, mint Győri Enikő, illetve a brüsszeli és strasbourgi munkát alaposan ismerő, korábban is képviselőként dolgozó Járóka Lívia vagy éppen Gál Kinga). Dobrev Klára, Cseh Katalin és Donáth Anna azonban új színt, új stílust, új „szelet” hozott a magyar politikai életbe, amivel – sokak reményei szerint – új folyamatok indulnak el Magyarországon.
„A választók sok szempontból a változás szomjazzák” – értett egyet a felvetéssel a portálunknak nyilatkozó Szél Bernadett, aki az utóbbi hónapokban sokat tett azért, hogy nagyobb megbecsülést vívjanak ki maguknak a női politikusok. Hozzátette: ezek a politikusnők erős kampányt folytattak, ráadásul olyat, amelynek más volt a hangulata, mint a megszokott kampányoké. Egyébként pedig nem véletlen, hogy nem csak Magyarországon, hanem másutt is mintha a nők térnyerése lenne megfigyelhető.
Magyarországon a parlamenti ellenzéki női képviselők között már hónapokkal ezelőtt elindult az együttműködés szorosabbra fűzése – s ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyobb figyelem irányuljon a női szerepvállalásban rejlő komoly potenciálra. Merthogy a nőkről állítják: jobban teljesítenek, amikor összefogás kell, amikor meg kell teremteni az összetartást – s a családot szokták mindig felhozni ennek illusztrálására.
Az ellenzéki politikusnők együttműködése ugyan egy jelképről, a rabszolgatörvény elleni demonstráció-sorozat idején általuk viselt fehér sapka és sál viseléséről vált ismertté (azaz a fehér sapkás-sálas mozgalommal), de valójában a parlamentben dolgozó ellenzéki képviselőnők általános – formális és informális – együttműködésében is testet öltött.
A nők előretörése a politikában nem csak Magyarországra jellemző. „Örömmel látom, hogy mind több párt fedezi fel a nőkben meglévő rejtett tartalékokat, s erre építve bátran tolja előre a nőket” – fogalmazott Szél Bernadett, aki emlékeztetett arra, hogy másutt is születnek meglepőnek tűnő eredmények, például „a nem is olyan messze fekvő Szlovákiában a júniusban hivatalba lépő új államfő, Zuzana Caputova parlamenten kívüli pártja, a Progresszív Szlovákia (PS) kiválóan szerepelt – úgy tűnik az idei év a nők éve lesz”.
Habár Dobrev Klára, Cseh Katalin és Donáth Anna nem női politikusként, hanem „csak” politikusként kampányoltak, mégis beindíthatnak egy olyan folyamatot, amely növeli a női politikusok számát és arányát Magyarországon. Mert ugyan a világ legtöbb országában – és ez vonatkozik az Európai Unió tagállamaira is – van hova előretörniük a nőknek a politikában, Magyarországon a béka hátsója alól kell indulni. Ahogy az alábbi két grafikon is mutatja, hazánk a tagállamok közül a leghátul kullog, akár a női parlamenti képviselők, akár a női kormánytagok arányát vizsgálva.
Összességében – mint az Eurostat jelentéséből kiderül – a nők az EU tagállamaiban működő nemzeti parlamenti képviselők 30 százalékát adták 2018-ban – 15 év alatt a fejlődés igen lassú, mindösszesen 9 százalékpontos volt. Ez az átlag, ám ezen belül egyetlen egy olyan parlament nincs az Unióban, ahol a nők lennének többségben. Vannak boldogabb országok, ahol megközelítik ezt az arányt (pl. Svédországban 47 százalék), s vannak azok, ahol borzasztóan elmaradnak ettől – sajnálatos módon erre a legrosszabb példa Magyarország, a maga 13 százalékával.
A 199 fős magyar parlamentben 25 női képviselő van. A 116 fős Fidesz-frakció alig több, mint 8 százaléka nő, összesen 10 fő. A Jobbik 21 fős képviselőcsoportjában kettő nő ül, ami 9,5%-nak felel meg. A legnagyobb aránytalanság a KDNP 17 fős frakciójában tapasztalható, amelynek egyetlen női tagja van, tehát képviselőik több mint 94 százaléka férfi. A legkiegyensúlyozottabb csoport az LMP-é: három férfi és három női taggal teljes az egyenlőség – olvasható az összesítésekben.
Hasonlóképpen az utolsó helyen áll Magyarország a női kormányzati vezetőket (minisztereket és államtitkárokat) számba vevő rangsorban. Nálunk ugyanis 7 százalékos a női arány (és akkor legyünk boldogok, mert évekig egyetlen egy női miniszter sem volt, most viszont végre ismét van egy), miközben az Európa e téren legjobban teljesítő két országában, Spanyolországban és Svédországban a női tagok többen vannak, mint a férfiak (53 százalékos az arányuk). Az EU átlaga egyébként 30 százalék – 7 százalékpontos növekedés eredményként 2003-hoz képest.
Ami nálunk – egyelőre legalábbis – elképzelhetetlen: vannak női miniszterelnökök is az EU tagállamaiban. 2018-ban három is irányította az országát.
És van nő államfői pozícióban is. Rögtön itt van egy friss példa, mégpedig a közvetlen szomszédságunkban. Mint portálunk is beszámolt róla, rekord alacsony választási részvétel mellett Zuzana Čaputová, az ellenzéki liberálisok jelöltje nyerte közvetlen szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új, és egyben első női államfője. Az 1973-ban Pozsonyban született – immár – politikus, ügyvédként és polgári aktivistaként indult az elnökválasztáson a Progresszív Szlovákia parlamenten kívüli párt színeiben, amelynek alelnöke.
