Fidesz-Magyarország épült Magyarország helyett – most jöhet a nagy takarítás
A Szabadság Tér nevű kezdeményezés hitelességét kérdőjelezte meg a KlikkTV Egyenleg című műsorában Murányi András és Magyar György. A beszélgetésben szóba került az elmúlt 16 év hatalmi rendszere, a Fideszhez kötődő médiavilág, az intézmények függetlensége és az új kormány előtt álló káderhiány is. Murányi szerint a most létrehozott „védőháló” éppen azoknak próbál segítséget nyújtani, akik korábban a rendszer haszonélvezői voltak, miközben valódi társadalmi védőhálóra éppen az elmúlt évek veszteseinek lenne szükségük.
„Nem védőhálót kéne alkotniuk, hanem bocsánatot kérniük”
Murányi András szerint önmagában nem azzal van probléma, hogy létrejön egy olyan szervezet, amely segítséget ígér a nehéz helyzetbe került embereknek, hanem azzal, hogy kiket tekint veszélyeztetettnek. Mint mondta, valódi védőhálóra azoknak lenne szükségük, akiket az elmúlt években az utcán hagytak, akik elvesztették a munkájukat, vagy akiknek megszüntették a munkahelyüket és médiájukat. Saját példájaként a Népszabadság megszüntetését említette, amelynek korábban főszerkesztője volt, hozzátéve, hogy neki nincs szüksége védőhálóra.
A legsúlyosabb problémát szerinte azoknak a társadalmi csoportoknak a helyzete jelenti, amelyek az ország leszakadó térségeiben élnek. Murányi úgy látja, hogy ezekkel az emberekkel az elmúlt 16 évben nem foglalkoztak megfelelően, miközben az uniós felzárkóztatási források felhasználásával kapcsolatban is súlyos kritikák fogalmazhatók meg. A Szabadság Tér kezdeményezését ezért „nagyon álságos történetnek” nevezte, amely politikai kommunikációs szempontból is inkább defenzív taktika.
Értelmezése szerint a kezdeményezés valójában arról szól, hogy a korábbi hatalomhoz kötődő médiásoknak és más szereplőknek próbálnak új lehetőséget biztosítani a választási vereség után. Murányi szerint azonban ennek a garnitúrának nem megmentésre, hanem mindenekelőtt számvetésre lenne szüksége. Úgy fogalmazott: „nem védőhálót kéne neki alkotnia, hanem egyrészt bocsánatot kérnie a magyar társadalomtól”, majd olyan ellenzéki pozíciót kellene elfoglalnia, amely méltó politikai ellenfele lehet az új kormányzó erőnek.
„Fidesz-Magyarország” épült Magyarország helyett
Magyar György a „védőháló” kifejezés jelentéséből indult ki. Szerinte a szó eredeti értelmében valamilyen veszélyhelyzet elhárítására szolgál, legyen szó akár építőipari munkáról, akár szociális védelemről. A mostani kezdeményezés esetében azonban nem lát olyan életveszélyt, amely indokolná a kifejezés használatát, ezért az egészet hangzatos, de üres politikai kommunikációnak tartja.
A beszélgetésben a Fidesz korábbi „megvédünk” típusú kommunikációja is előkerült. Magyar szerint az elmúlt 16 évben a kormány folyamatosan ellenségképeket állított a társadalom elé, miközben azt hirdette, hogy megvédi az embereket Soros Györgytől, Brüsszeltől vagy éppen más külső fenyegetésektől. Murányi ehhez hozzátette, hogy a „senkit nem hagyunk az út szélén” üzenete elsősorban a saját politikai közösség tagjaira volt igaz.
Magyar György szerint a rendszer egyik legsúlyosabb következménye az lett, hogy 2010 és 2026 között kialakult egy úgynevezett „Fidesz-Magyarország”, amelyben a párthoz kötődő politikusok és szavazók mellett fideszes média, valamint a hatalmi ágakba beépülő politikai kontroll is működött. Úgy véli, számos ügyet ezek az intézmények blokkoltak, illetve adott esetben propagandacélokra használtak fel.
Murányi szerint mindeközben Orbán Viktor a saját politikai közösségének megfelelő állásokat, fizetéseket és különféle javakat biztosított, miközben Magyarország egészének problémái háttérbe szorultak. A műsorban ezért úgy fogalmazott: „nem Fidesz-Magyarországról kéne nekünk beszélnünk, hanem Magyarországról”, mert az ország előtt súlyos kihívások állnak.
Káderhiány és évtizedes újjáépítés várhat az új kormányra
A beszélgetés másik fontos témája az új kormány előtt álló szakemberhiány volt. Magyar György szerint nem lehet egyszerűen mindenkit eltávolítani a közigazgatásból, aki az elmúlt időszakban a Fidesz rendszerében dolgozott. Szerinte sok olyan szakember van az állami intézményekben, akiket meg kell tartani, ugyanakkor azokat a vezetői struktúrákat kell átalakítani, amelyek az elmúlt években elvesztették függetlenségüket.
A büntetőeljárásokban részt vevő nyomozó hatóságokat, ügyészeket és bírákat Magyar értékes szakmai állománynak nevezte. Szerinte nem az intézmények teljes lecserélésére van szükség, hanem arra, hogy a szakemberek végre saját szakmai esküjüknek és ethoszuknak megfelelően dolgozhassanak, politikai beavatkozás nélkül. Murányi ehhez kapcsolódva arra figyelmeztetett, hogy jelentős káderhiány mutatkozik, különösen a közigazgatás alsóbb szintjein, ahol az államtitkári és államtitkár-helyettesi struktúrák átalakítása komoly feladat lehet.
Magyar szerint az ideális állam semleges lenne a politikával szemben, és a bírák, ügyészek, médiamunkások, valamint más intézményi szereplők szabadon, tiszta viszonyok között dolgozhatnának. Úgy látja, hogy Magyarországon ez 2010 előtt sem volt tökéletes, de az elmúlt 16 évben a demokratikus intézményrendszer súlyosan sérült. Ennek helyreállítása szerinte nem néhány hónapos vagy néhány éves feladat, hanem akár évtizedeket is igénybe vehet.
A műsor végén a helyi hatalom kérdése is előkerült. Magyar György arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben országos szinten a Tisza került kormányzati pozícióba, az önkormányzatokban továbbra is jelentős szerepe van a korábbi ellenzéki és fideszes politikai struktúráknak. Szerinte ez komoly társadalompolitikai feszültséget okozhat, hiszen a helyi döntéseknek óriási jelentőségük van, és az új kormány országos változásai önmagukban nem rendezik át az önkormányzati viszonyokat.
