Filléres szavazatok, avagy Orbán és a szegények
Most százezrek maradhatnak munka nélkül, de a kormány mégsem kívánja néhány hónapon át tartó segélyezéssel a magyar társadalmat átsegíteni a válságon. A támogatás helyett, Orbán Viktor munkahelyeket szeretne teremteni, egyelőre azonban kevés sikerrel. Az ígérgetésnek alig van politikai kockázata, hisz' a gyakorlat azt mutatja, hogy a legelesettebbek ma már a kormányra szavaznak. A ma eltagadott segély helyett, csodát művel a politikai uzsora; a közmunka, illetve a szavazatvásárlás. De bevethető még az ehetetlen száraztészta, vagy a lejárt szavatosságú konzerv is.
Ötödik hete arat a járvány, már a harmadik gazdaságvédelmi terv sem bizonyult elég hatásosnak. Százezerre rúg a munkanélküliek száma, de a megélhetését vesztő szegények segélyezésére még mindig nem gondolt a kormány. Keresztényi alamizsna helyett – távolba veszően – inkább munkát ígér a kormány, miközben a munkahelyek újabb százezrei szűnhetnek meg a kijárási tilalom enyhítése ellenére. Emiatt az ország legszegényebb megyéiben már éheznek az emberek.
Pedig minden tekintélyes közgazdász – köztük a Fidesz egykori miniszterei is – munka nélkül adott, gyors támogatást javasol, ami átsegítheti a magyar társadalom legvédtelenebb részét a világjárvány legpusztítóbb napjain. Ma ugyanis nemcsak a felnőttek tízezrei éheznek, de már a gyerekeik tíz-, és százezrei sem jutnak megfelelő szintű táplálékoz. A szakértők arra is felhívják az ország politikaformálóinak figyelmét, hogy itthon már létezik az úgynevezett magzati éhezés is.
Tudjuk egy ideje, hogy a mai kormány úgy véli: aki keveset keres, vagy semmi bevétele nincs, az annyit is ér. A szegénység leginkább vidékre megy, és olyan falusi utcákban tartózkodik, ahol az épp hatalmon lévő politikus a legritkábban jár. De segélyezésre szorulók nem csak a település-széli viskókban, vagy a cigánytelepeken akadnak, hisz' nincs pénzük azoknak sem, akik a rendszeres munka mellett sem tudnak tartalékolni, akik az elmúlt hetekben már felélték minden fillérjüket.
A kormány hetek óta nem hallja meg a munkájukat vesztő tömegek, a nyomorban élő, iskolázatlan százezrek, szegény-, leromlott munkás-, vagy cigánytelepeken éhezők segélykiáltását. Leginkább azért, mert ezeknek az embereknek a kezét évekkel ezelőtt már eleresztette. Hiszen a politikai uborkaszezonban még az is felmerült, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkezőktől meg kéne vonni a szavazati jogot. Miután a javaslat minimum világbotránnyal járt volna, ezért a politika jegelte az ötletet.
Bevetette viszont a segélyek megvonásának ötletét, illetve bevezette a helyi hatalom által adható közmunkát, ami a kézből etetés iskolapéldája. Így lényegében eldőlt, hogy ez a kiszolgáltatott réteg a Fidesz támogatójává vált, még akkor is, ha ma egyetlen fillér segélyt sem kap. Pár tízezer forintos jövedelmet hozó közmunka a választási időszakban, kiegészülve néhány kiló krumplival, vagy lejárt szavatosságú konzervvel... Nos, ma Magyarországon ennyi pontosan elég ahhoz, hogy a legszegényebbek fillérekért odaadják a szavazataikat a Fidesznek.
Így aztán valóban kár lenne segélyekre költeni.
