Fleck: a bírák megfélemlítése a Fidesz politikai stratégiájának része!

Kardos Ernő 2020. január 8. 16:54 2020. jan. 8. 16:54

„A politika nálunk késztetést érez, hogy egy neki nem tetsző bírósági döntés után, közvetlenül beavatkozzon az igazságszolgáltatás folyamatába” – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán. A jogszociológus elsősorban a közelmúltban elkövetett szörnyű gyerekgyilkosságot említette, amely után a kormány azonnal szigorítani akarja a büntetési tételeket, amelyektől elsősorban a politikai népszerűség javulását várja.

A kormány szívesen beavatkozik olyan esetek megítélésébe, amikor a bírósági döntés politikai szereplőket is érinthet, mint például a Szeviép-ügy. A kormánypárti sajtó a közelmúltban azt sulykolta, hogy a szegedi cég vezetői csődbüntettet követtek el, amire viszont a bíróság másodfokon nem talált bizonyítékot, ezért a vezetőket felmentette. Ezek után, még a Miniszterelnökséget vezető miniszter is beállt a kormánysajtó széles kórusába, és összeférhetetlenségről szónokolt. Büntetőeljárást követelve, kérte a felelősségre vonást.

Az ügy politikai jellegét nehéz lenne vitatni, mert a Szeviép-szereplői kapcsolatban állhattak Botka László polgármesterrel, aki azonban már korábban cáfolta a bírósággal való összeférhetetlenségét.  Ennek ellenére, a Szeviép-ügy főszereplőinek felmentése után, a Szegedi Törvényszék büntetőkollégium-vezető helyettesével szemben fegyelmi eljárást indított a Szegedi Törvényszék elnöke. A vizsgálatot a Handó Tünde helyébe lépő Senyei Barna, az OBH új elnöke rendelte el.

A portálunknak nyilatkozó Fleck Zoltán úgy látja, hogy Magyarországon gyakorlattá vált, hogy a politika a bírói hatalom autonómiáját szeretné szétbombázni fenyegető üzenetekkel. Az úgynevezett ügyelosztási rendszer igen érzékeny pontja a szervezetnek, ezért is igyekeznek ezt is támadni.

 

Előtte persze valamely konkrét ügyben született döntést támadja meg a politikai vezető, jelen esetben Gulyás Gergely, akinek jogászként ismerni kéne ennek a jelentőségét. Ismeri is, de nem veszi figyelembe – jelezte Fleck. Viszont törvényhozóként kötelessége lenne a bírálathoz hozzátenni, hogy a bíróság ítéletét tiszteletben tartja, de ez sem történt meg.

Az ilyenfajta bíróság elleni támadást anno Kövér László kezdte el – folytatta Fleck Zoltán, de az igazságszolgáltatás függetlenségét támadó akciókban maga a miniszterelnök is ludas. Vagyis a bírói rendszer támadása, megfélemlítése a Fidesz politikai stratégiájának része – mindig is az volt. Közben persze az igazságszolgáltatás próbál ez ellen védekezni, de a korlátlan törvényhozói hatalom szinte mindenre feljogosít. Bármilyen sérelem után egy héttel, már új törvény elfogadásával tud a Fidesz beavatkozni bármilyen rendszerbe.

Ezek után nem csoda, ha a bírósági vezetők meglehetősen lojálisak, és figyelnek is a politika jelzéseire. Részükről van egy fogadókészség, s reagálás is a politikai kritikára. Nincs tehát arról szó, hogy a bíróság „tartja magát” a saját jogfelfogásához, hanem egyszerűen meghunyászkodással reagál – legalábbis a vezetők.

Fleck Zoltán szerint a szegedi törvényszék elleni vizsgálat lényegében a megfélemlítés része: valójában senki nem vizsgál itt semmit. A témát „felteszik” az asztalra, amit aligha követ joggyakorlat elemzés. Az egész arra jó, hogy a politikai agenda, a tematizálás számára kell az ügyet megvizsgálni. Tehát igazából csak politikai szempontból elemzik az egész Szeviép-ügyet, jogi analízisről szó sincs.

Mindenesetre az OBH új elnökének ez az első fontos ügye, amely sok szempontból meghatározza, hogy független személyiségről van-e szó, vagy az elődjéhez hasonlóan, kiszolgálja a NER politikai rendszerét.

Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely az egyik – a kormány által kitartott – politikai lap cikkére reagálva beszélt összeférhetetlenségről, Fleck Zoltán a leghatározottabban állította, hogy a törvényalkotói joggal felruházott politikus nem állíthatja felelőtlenül az ügy valamely szereplőjéről – különösen, ha az illető bíró – hogy elfogult.

Az összeférhetetlenség kategóriája más ügy, ott világos elemek vannak. A bíró összeférhetetlenségét konkrét tényezők határozzák meg: rokoni szálak, üzleti kapcsolatok stb. – leginkább jogi kérdés, amelyet egyértelműen lehet tisztázni. Ezt a konkrét ügyben, tehát a Szeviép ügyben döntő bíró esetén is meg lehet nézni, de ehhez nem kell széles körű nyomozást folytatni. Nem ez történik, hanem egyszerűen a miniszter politikai érdekei érvényesülnek egy ilyen vizsgálat lefolytatásáról, a nyilvánosság előtt.