Folytatódik a Déli Körvasúttal kapcsolatos kormányzati parasztvakítás
Az Újbuda című kerületi újság legutóbb számában három írás is foglalkozik környéken lakók körében nagy tiltakozást kiváltó Déli Körvasútnak nevezett projekttel.
Tóth Sándor Péter, a helyi lakosokat képviselő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) egyesület nevében mondta el a környéken élők aggodalmait, és részletesen kifejtette, hogy életkörülményeikben és ingatlanjaikban milyen károkat okoz a tervezett beruházás. László Imre, a kerület polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzat mindenben a lakók mellett áll, ám a mozgásterük nagyon korlátozott, mivel állami nagyberuházásról van szó, vagyis egy olyan fejlesztésről, amely kormányzati hatáskörben van. A harmadik írás, a projekt gazdája, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közleménye. Ebben, akárcsak a korábbi megnyilatkozásaikban, egyetlen szó sem esik a lényegről: arról, hogy a tervezett vágánybővítés, amely hivatalosan kétszáz, a gyakorlatban ezer fa kivágásával, valamint hat éven át tartó építkezéssel és ily módon a környéken lakók életkörülményeinek jelentős ellehetetlenülésével jár, valójában nem az általuk célként megjelölt elővárosi közlekedés, hanem a sokszorosára növelendő teherforgalom miatt szükséges. A BFK közleményében egyetlen szóval sem említi a teherforgalmat, pedig a beruházásnak – amint időközben kiderült – egyértelműen ez a lényege.
Az előzményekről a Hírklikk több alkalommal is beszámolt, a többi között itt, itt és itt is olvashatnak a témáról.
A Déli Körvasútnak nevezett fejlesztés nemcsak a Hamzsabégi út környékén élőket érinti, de azt a mintegy 15 ezer embert is, akiknek Kelenföld, vagy éppen Budafok a lakóhelye. A kivitelező Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) ez év januárjában már tartott egy botrányosra sikeredett, közmeghallgatásnak nevezett fórumot, ahol elmondták az elképzeléseiket. Azt közölték a megjelent nagyszámú érdeklődővel, hogy nőni fog a zöld terület, csökken a zaj, és emelkedik az ingatlanok értéke. Mindennek, amint az még a helyszínen kiderült, épp az ellenkezője igaz: a zöldterület nem nő, hanem csökken, a zajszintről és a környező házakra halálos veszélyt jelentő rezgésről ma még nem tudni semmit. S bár a kivitelezők a legkorszerűbb zajcsökkentőket ígérték, ez az általuk sokáig titkolt, sokszorosára növekvő teherforgalmat legföljebb ellensúlyozni tudja, csökkenteni nemigen. A lakások értéke pedig, nemhogy nő, hanem éppen ellenkezőleg, csökken. Arról nem is szólva, hogy a tervekben szereplő hat évig tartó építkezés, amely döntően a lakók ablakaitól néhány méternyire zajlik, jelentősen rontaná itt élő emberek életminőségét.
A NIF és BFK egyaránt az ingatlanokban esetlegesen bekövetkezett károk megtérítését ígérte, ám ez egyáltalán nem nyugtatta meg a lakókat. Ők nem a káruk megfizetését szeretnék, hanem azt, hogy ne keletkezzenek károk.
A helyi lakosokat képviselő civil egyesület, a POPÉK több alkalommal is hangsúlyozta: az itt élő emberek nem az elővárosi vasúti közlekedés ellen vannak, épp ellenkezőleg: ők is úgy gondolják, hogy az elővárosi vasutakra szükség van, hiszen, jó forgalomszervezés esetén, ez a megoldás valóban csökkentheti Budapest egy részének közlekedési zsúfoltságát, megkönnyíti az agglomerációban élők budapesti munkahelyükre való eljutását. Az itt lakók az ellen tiltakoznak, hogy az elővárosi közlekedés címszava alatt, valójában egy megnövekedett teherforgalmat kívánnak az itt élők torkán lenyomni. Jelesül, a Budapest-Belgrád vasútvonal teherforgalmának egy részét szándékoznak Budapest lakott, ma zöld fákkal és parkokkal övezett részén keresztülvezetni, ám ezt a szándékot mind a kivitelező NIF, mint az ötletgazda BFK, ameddig csak lehetett, eltitkolta a lakosság előtt.
A civil egyesület pert indított az időközben kiadott környezetvédelmi engedély ellen, és azt szeretnék, hogy a Hamzsabégi sétányt a fővárosi közgyűlés nyilvánítsa zöldövezetté. Ez a terület ugyanis jelenlegi besorolása szerint közlekedés útvonal, mégpedig azért, mert évekkel korábban az 1-es villamos vonalát erre szerették volna vezetni. E tervet utóbb épp azért kellett elvetni, mert a talajviszonyok – lápos talajról van szó – nem tették lehetővé, hogy ekkora terhelést a környező házak jelentős károsodása, megrogyása nélkül ráeresszenek a területre. Ezen a még a Tarlós István vezette önkormányzattal egyeztetett besoroláson kellene változtatni, ám – bár már volt szó róla – egyelőre az új városvezetés sem töri magát, hogy a Hamzsabégi út környéke zöldövezet legyen.
Ez hát a helyzet jelenleg. Mindenki mondja, és lehetőségei szerint teszi a magáét. A Déli Körvasút projekt gazdája, a Vitézy Dávid vezette BFK, bár a lakókkal való együttműködésről beszél, valójában erőből készül levezényelni az építkezést. Az önkormányzat nem győzi hangsúlyozni, hogy a lakók mellett áll, de úgy látja, hogy a beruházást nem tudja megakadályozni, és csak annyit tehet, hogy mindenben képviseli az érdekeiket. A környéken lakó emberek, az általuk létrehozott civil egyesülettel együtt tiltakoznak és mindent elkövetnek, hogy lakóhelyük ne váljék élhetetlenné.
