Fordulat az elszámoltatásban: aggódhat Tiborcz, és Mészáros Lőrinc
Magyarország európai ügyészséghez való csatlakozása nemcsak a korábbi, uniós forrásokat érintő korrupciós ügyek feltárását segítheti, hanem hosszú távon visszatartó erőt is jelenthet a közpénzekkel való visszaélésekkel szemben – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A szakértő szerint az új rendszer elsősorban azokban az ügyekben hozhat változást, amelyekben korábban az OLAF megállapításai ellenére sem indult érdemi büntetőeljárás Magyarországon.
Kettős ügyészi rendszer jön létre
Lattmann Tamás szerint az európai ügyészséghez való csatlakozás legnagyobb jelentősége, hogy a magyar igazságszolgáltatás mellett egy másik, független vádképviseleti lehetőség is megjelenik. Úgy fogalmazott: „megkettőződik az a fajta vádképviseleti képesség”, amely az uniós pénzeket érintő korrupciós bűncselekmények esetében rendelkezésre áll. Ez különösen azért fontos, mert az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen felmerült a gyanú, hogy bizonyos ügyek politikai okokból nem jutottak el a bíróságig.
A nemzetközi jogász hangsúlyozta, hogy az európai ügyészség hatásköre kizárólag az uniós forrásokhoz kapcsolódó bűncselekményekre terjed ki. Ha azonban európai uniós támogatások felhasználása során történt csalás vagy korrupció, akkor az új szervezet önállóan is eljárhat, és közvetlenül a tagállami bíróságok elé viheti az ügyet.
Az OLAF már feltárta, de nem lett következmény
Lattmann emlékeztetett arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF korábban több magyar ügyet is kivizsgált, azonban ezek eredményeit a magyar ügyészség több esetben nem követte vádemelés. Az OLAF ugyanis nyomozhat és feltárhatja a szabálytalanságokat, de vádat nem emelhet, így eddig minden a tagállami ügyészségek döntésén múlt.
A szakértő szerint éppen ezt a problémát kívánta orvosolni az Európai Unió, amikor létrehozta az európai ügyészséget. Ennek alapjait már a Lisszaboni Szerződés lefektette, a cél pedig az volt, hogy az uniós pénzeket érintő visszaélések ne akadjanak el politikai vagy intézményi okokból a nemzeti hatóságoknál.
A jogász szerint mindazoknak számolniuk kell az európai ügyészség vizsgálataival, akiknek 2021 óta uniós forrásokhoz kapcsolódó beruházásaik voltak. Ide tartozhatnak azok a nagy építőipari fejlesztések is, amelyek során jelentős európai támogatásokat használtak fel. Példaként említette, hogy a Mészáros Lőrinchez vagy Garancsi István érdekeltségeihez köthető beruházások között is számos olyan projekt található, amely uniós finanszírozásból valósult meg.
Szóba került az Elios-ügy is, amelyet az OLAF korábban szabálytalannak minősített. Lattmann szerint az elévülés kérdésében csak az ügyiratok ismeretében lehet biztos választ adni, ugyanakkor elméletileg a 2021 utáni időszakra kiterjedő vizsgálatoknak lehet jelentőségük azokban az esetekben is, amelyek korábbi beruházásokhoz kapcsolódnak.
Nem a múlt, hanem a jövő a legfontosabb
A nemzetközi jogász szerint tévedés lenne azt gondolni, hogy az európai ügyészség elsődleges feladata a korábbi ügyek elszámoltatása. Bár lehet szerepe a múlt korrupciós bűncselekményeinek feltárásában, ennél fontosabbnak tartja, hogy garanciát jelentsen a jövőre nézve. Úgy véli, a magyar ügyészségnek eddig is megvoltak az eszközei a korábbi visszaélések kivizsgálására, ha erre megvolt volna a politikai akarat.
Lattmann kitért az újonnan létrehozott vagyonvédelmi és vagyonvisszaszerzési hivatal szerepére is, amely szerinte szintén erősítheti a korrupció elleni fellépést. Az intézmény megszünteti az ügyészség kizárólagos közvádképviseleti szerepét, így egy új szereplő is felléphet az állam nevében a korrupciós ügyekben. A jogász szerint ez egyszerre szolgálhatja a múlt feltárását és a megelőzést, hiszen a korrupció elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze mindig a prevenció.
A beszélgetés végén szó esett az új parlamenti vizsgálóbizottságokról is. Lattmann úgy látja, hogy a bizottságok megerősített jogosítványai önmagukban előrelépést jelentenek, ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, ha ezek politikai „boszorkányüldözéssé” válnak. A végrehajtói rendszer vizsgálatát fontosnak nevezte, de hangsúlyozta: az ilyen testületek valódi értékét végső soron az dönti el, milyen eredményeket tudnak felmutatni.
