Forró ősz jön – Orbán Viktor bármit megtesz a hatalomért
„Soha nem látott forró ősz várható” – halljuk évről-évre a kormányoldalról. De vajon 2025-ben is csak propaganda marad ez, vagy valóban történelmi időszak elé nézünk? Ebben az epizódban Trencséni Dávid vendégei – Szanyi Tibor, Eörsi Mátyás és Lánczi Richárd – kendőzetlenül beszélnek arról, milyen játszmák zajlanak a magyar belpolitikában, hogyan készül Orbán Viktor a hatalom megtartására, és miért tűnik úgy, hogy minden ideológiai vita valójában a lopások, az infláció és a magyar emberek mindennapi gondjainak elfedésére szolgál.
Az adás elején felmerül a kérdés: mennyire lesz forró az ősz? Az elmúlt évtizedben rendre elhangzott, hogy zavargásokra, baloldali provokációkra kell számítani, ám végül mindig más történt: a Fidesz vádolta meg az ellenfeleit azzal, amit saját maga követett el. A vendégek személyes történetei és parlamenti tapasztalatai élesen mutatják, hogyan épül a propaganda: a vádlottból vádló lesz, a korrupcióból „nemzeti siker”.
A beszélgetés középpontjában a társadalmat mélyen megosztó kérdések állnak: ki a fasiszta és ki az antifasiszta? Betiltható-e egy ideológia? Szabad-e gondolatokat tiltani, vagy a valódi veszélyt inkább a politikai erőszak, a korrupció és a jogállamiság leépítése jelenti? Szó esik arról is, miként relativizálja a kormány a politikai gyilkosságokat, miközben nyíltan támogat szélsőjobboldali mozgalmakat – és hogyan próbálja ezzel szemben az ellenzék megőrizni hitelességét.
Terítékre kerül az is, hogy az állam a választások előtt sorra értékesíti legdrágább belvárosi ingatlanjait, százmilliárdos vagyonokat játszva át magánzsebekbe – miközben a magyar emberek mindennapjait az infláció, a leszakadó egészségügy és az eladósodott önkormányzatok nehezítik. A nagy kérdés: Orbán Viktor vajon meddig hajlandó elmenni a hatalom megtartásáért? A beszélgetés résztvevői egyetértenek: ha eljön a távozás pillanata, az nem lesz békés. A magyar társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy súlyos támadások, félelemkeltés és megosztás vár ránk – hacsak nem tanulunk meg különbséget tenni propaganda és valóság között.
