G7: milliárdos állami tételek és drága szerződések a Hungaroring körül

A G7 emlékeztet: a Hungaroring 1986 óta megszakítás nélkül része a Forma–1 versenynaptárának, és az első magyar futam óta csak Monacóban, Monzában és Silverstone-ban rendeztek szintén minden évben nagydíjat. A lap szerint ez a folyamatosság felveti azt a kérdést, hogy a mogyoródi pálya működtetése mennyire hatékony, illetve milyen üzleti és szervezeti döntések járulnak hozzá a költségekhez.

A cikk egyik fő témája a Hungaroring Sport Zrt. és az Ostermann Forma 1 Kft. kapcsolata. Az Ostermann 1995 óta végzi a Forma–1-es jegyek értékesítését. A cég egyik alapítója és tulajdonosa Frank Tamás volt, aki 1997-től 2012-ben bekövetkezett haláláig a Hungaroring igazgatósági tagja is volt. Később lánya, Ariane Frank-Meulenbelt vette át az osztrák Gerstl–Frank cégcsoport és a magyar Ostermann Kft. vezetését, 2018-ban pedig bekerült a Hungaroring igazgatóságába; a cégadatok szerint tavaly márciusban törölték az igazgatósági tagok közül.

A G7 szerint 2010 és 2018 között az Ostermann mintegy 12,5 milliárd forint értékű megbízást kapott, szinte kizárólag a Hungaroringtől. A lap azt írja, hogy a jegyértékesítési és más szolgáltatási szerződések jelentős részét versenyeztetés nélkül kötötték meg. A Hungaroring beszámolói alapján 2018 és 2025 között 29,1 milliárd forint jegyárbevétel keletkezett, és 6,6 milliárd forintot fizettek ki jegyértékesítési jutalékként. Ez a jutalék a cikk számítása szerint az eladott jegyek árának 23 százaléka volt.

A jegyértékesítési szerződést 2016-ban hosszabbították meg, a G7 pedig azt írja, nem talált nyilvános információt arról, hogy ezt nyílt közbeszerzési vagy beszerzési eljárás előzte volna meg. A Hungaroring válasza szerint az Ostermann kiválasztását a Formula–1 nemzetközi szerződéses rendszere határozta meg. A társaság arra is hivatkozott, hogy piaci cégként, saját bevételeiből működik, és saját forrású, közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzéseinél nincs ilyen eljárási kötelezettsége.

A G7 ugyanakkor azt írja, hogy a Forma–1 rendezési jogdíját az állam vállalja át, ez pedig a verseny legnagyobb költsége. A cikk szerint az elmúlt nyolc évben a Hungaroring teljes bevételének 63 százaléka közvetlen állami támogatás volt. A lap nyilvánosan elérhető becslésekre hivatkozva évi mintegy 40 millió dolláros rendezési jogdíjról ír, és azt állítja, hogy az európai helyszínek közül a Hungaroring fizeti a legmagasabb jogdíjat.

A Hungaroring a lapnak azt írta, hogy a menedzsment a 2023-ban megkötött szerződésnél a korábbi konstrukcióhoz képest kedvezőbb pénzügyi feltételeket ért el, ami a szerződés időszakára vetítve 61,7 millió dollár megtakarítást jelent a magyar költségvetésnek. A cikk szerint a Magyar Nagydíj szerződését korábban 2027-ig hosszabbították meg, legutóbb pedig 2032-ig.

A felújítás költségeinél a G7 legalább 90,5 milliárd forintról ír, miközben a Hungaroring a lap kérdésére 88,1 milliárd forintos összköltséget adott meg. Ennek részeként a teljes közműcsere 5,79 milliárd, az új fogadó- és irodaépület 3,3 milliárd, a főlelátó, a paddock és a rendezvénytér 78,97 milliárd forint. A legnagyobb, 2023-ban odaítélt kivitelezési szerződés nettó 79 milliárd forintról szólt, ezt a Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. nyerte el.

A Hungaroring válasza szerint a beruházás nem új pálya építését, hanem egy csaknem negyven éve működő, nemzetközi élvonalbeli létesítmény teljes infrastruktúrájának megújítását jelenti, ezért más pályaépítésekkel közvetlenül nem hasonlítható össze. A fejlesztés részeként megújul a paddock, a boxutca, a főépület, a versenyirányítási, médiaközponti és vendéglátó-infrastruktúra, valamint a közművek, a lelátók, a parkolók és a belső úthálózat is.

A G7 szerint a Hungaroring Forma–1-en kívüli kihasználtsága alacsony: a pálya az F1-es versenyen kívül évente nagyjából egymilliárd forint körüli árbevételt ér el, tavaly 1,1 milliárd forintot. A cikk kitér arra is, hogy a pályán nem terveztek MotoGP-versenyekre alkalmas átalakítást; a Hungaroring szerint ehhez új bukóterekre, pályaívre, földvásárlásra és további költségekre lett volna szükség.

A cikk személyi összefüggéseket is említ. Gyulay Zsolt 2010-től elnökként, 2015-től elnök-vezérigazgatóként vezeti a Hungaroring Zrt.-t, és 2022 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A G7 szerint lánya, Gyulay Rebeka 2023 óta a Hungaroring Zrt. üzemeltetési igazgatója; a társaság válaszában azt írta, hogy több mint tíz éve dolgozik a cégnél, gyakornokként kezdett, és kinevezése szakmai teljesítménye, vezetői tapasztalata és a szervezetben szerzett többéves munkája alapján történt.